Van, aki gondosan tervez, van, aki a pillanat hevében cselekszik, és olyan is van, aki reménytelen vállalkozásnak tartja az egészet. Összegyűjtöttünk néhány jellegzetes típust. Te melyik vagy?
A szervezőzseni
Tapasztalataink szerint szinte mindenki ebbe a csoportba szeretne tartozni, de csak viszonylag szűk szegmensnek sikerül megvalósítani a szervezettségnek ezt a fokát. A szervezetten ajándékozó ugyanis titkos szolgálatokat megszégyenítő eszközökkel figyeli szerettei minden elejtett szavát, aminek köszönhetően már novemberben részletes és pontos listával rendelkezik, rendszerint excell táblázatban – és nemcsak személyekre lebontva, hanem lelőhelyek és beszerzési időpontok megjelölésével. Mire a többiek észbe kapnak és pánikszerű beszerzésbe kezdenek, ő már rég túl van az egész hajcihőn, sőt már be is csomagolt mindent, így a karácsonyi beszerzési pánik idején rendszerint foteljában hátradőlve forralt bort kortyolgat és a húsvéti dekoráción töpreng.
Az intuitív
Semmit nem tervez el, mert hisz abban, hogy amikor ajándékról van szó, csakis a pillanat hatása alatt érdemes cselekedni. Karácsony közeledtével egyre több időt tölt bevásárlóközpontokban, adventi vásárokban, illetve apró, eldugott boltok felkutatására szán hosszú órákat. Látszólag céltalanul nézelődik, valójában azonban keresi az igazit. A folyamat elején ugyanis fogalma sincs, hogy mivel lepje meg szeretteit, de szentül hisz benne, hogy ha nyitott szemmel jár és kellő időt szán az ajándékvadászatra, előbb-utóbb megleli azt, aminek a legjobban örülnének rokonai, barátai. Rendszerint sikerrel jár, és valóban különleges, személyre szabott ajándékokat csempész a fa alá, de megszámlálhatatlan órát áldoz a projektre.
A gyakorlatias
A gyakorlatias ajándékozási antitalentumként tekint magára, ezért meg sem próbálja kitalálni, hogy ki mire vágyik, mert szerinte ez eleve kivitelezhetetlen, és nem is érti ezt az egész meglepetés-koncepciót. Épp ezért december elején megkezdi a diplomáciai tárgyalásokat, és mindenkitől megkérdezi, hogy mit szeretne kapni. Ezután korrektül beszerzi a megjelölt javakat, és teljes nyugalommal hallgatja szenteste a Mennyből az angyalt, hiszen egészen biztos lehet benne, hogy nem lőtt mellé.
A közhelyes
Sokak szerint a gyakorlatias fejletlenebb verziója. Ő is antitalentum, de még nem jutott el a belátásnak arra a magas fokára, ahol a gyakorlatias trónol. Épp ezért még próbálkozik. A karácsonyi illatszercsomagokat és egyéb egységcsomagokat egyenesen neki találták ki, áldja is a nevét annak, aki bevezette ezeket a kereskedelembe. Ugyanilyen vonzalmat táplál a vásárlási utalványok iránt is, de vannak olyan példányok is, akik a készpénzre esküsznek.
A „last minute”
Bármennyire igyekszik is, valahogy nem sikerül átéreznie a karácsonyi beszerzés súlyát, vagy annyira elfoglalt, hogy egyszerűen nem jut el semmilyen kereskedelmi egységbe. Ennek az lesz az eredménye, hogy 24-én eszeveszetten bolyong a legközelebbi bevásárlóközpontban, és hitetlenkedve bámulja a kifosztott üzleteket annak ellenére, hogy minden évben átéli ugyanezt. Végül eljut arra a pontra, hogy szinte bármilyen összeget hajlandó áldozni egy-egy többé-kevésbé vállalható ajándékra, a végeredmény pedig sejthető: minimum háromszor annyit költ, mint tervezte, és a beszerzett javak csak részben felelnek meg az elvárásainak. Súlyos krízis esetén ajándékutalványhoz vagy készpénzhez folyamodik.
A kézműves
Vannak olyanok, akik elutasítják a fogyasztói kultúrát, és csakis a saját két kezükben bíznak. Két altípus különíthető el: a reménytelen kétbalkezes, akiben egy iparművész veszett el, de annyira, hogy azóta sem látta senki, viszont meg van győződve arról, hogy szeretete, igyekezete és figyelme kompenzálja manuális deficitjét. A végeredmény leginkább a meghatóan ronda szókapcsolattal írható le, és súlyos lelkiismereti válságba taszítja a megajándékozottat: miután nem bírja tovább elviselni az esztétikai terrort, szégyenkezve kidobja az objektumot, ha pedig erkölcsileg megengedhetetlennek tart egy ilyen lépést, akkor pirongva egy fiók mélyére süllyeszti. A másik típus egy profi kézműves színvonalán állítja elő ajándéktárgyait, ami nem is csoda, hiszen hosszú évek óta ez a hobbija, és csak azért jár adventi vásárokra, hogy ihletet merítsen. Nem kell mondanunk, hogy ezek az ajándékok igazi telitalálatok, és senkinek sem jut eszébe a fiók mélyére rejteni őket, hogy drasztikusabb eljárásokról ne is szóljunk.
forrás: www.karacsony.hu