Érkezik a kisbaba: fiú lesz vagy lány?

Az ember esetében a nemek aránya a születéskor egészen közel áll az egyenlőhöz, de világszerte egy picivel több fiú születik: 100 lány születésére átlag 105 fiú születése jut. Ez azonban változó mind időben, mind földrajzi elhelyezkedés szerint, de számos külső tényező is befolyásolhatja. Eddig azonban csupán egy-két tényező hatását és csak kis számú születés adatain vizsgálták, most viszont a Scimex tudományos hírportál beszámolója szerint egy amerikai–svéd kutatócsoport átfogó vizsgálatnak vetette alá a kérdést.

8 évi amerikai, és 30 évi svéd születés adatait dolgozták fel, ez összesen több mint 6 millió gyermek világra jövetelének felelt meg. Több mint 100 lehetséges befolyásoló tényezőre nézve elemezték, hogy melyiknek lehet hatása a nemek születéskori arányára. Az eredményeket a PLOS Computational Biology szakfolyóirat tette közzé.

Legalább három tényező befolyásolja a nemek arányát a születés idejére:

1. A terhesség első szakaszában inkább a lány embriók vetélnek el, ezzel nő a fiúk aránya;
2. A terhesség utolsó szakaszában a fiúembriók vetélnek el, ezzel a lányok aránya nő;
3. Valószínűleg a fogantatás környékén az anya hormonszintje is befolyással van az embrió nemére.

Könnyen érthetőnek tűnik, hogy egyes környezeti tényezők e három alapvető módozat révén átalakíthatják a születéskori nemi arányokat, mint pl. a kémiai szennyezés, a pszichológiai stressz (gazdasági-társadalmi, pl. terrorizmus, háború) vagy a természeti katasztrófák is. Most a kutatók a számtalan lehetséges befolyásoló faktort külön-külön is elemezték, az időjárási eseményektől kezdve a bűneseteken át a különféle szennyező anyagokig.

Az eredmények szerint nem volt összefüggés a nemek születéskori aránya és a hőmérséklet, a munkába járás ideje, az erőszakos bűncselekmények előfordulása, a munkanélküliség vagy az évszakok között. Azonban más esetekben volt: egyes szennyező anyagok növelték a fiúk arányát, mások csökkentették. Ilyenek voltak például a poliklórozott bifenilek (PCB), a vas, az ólom, a higany, a szén-monoxid és az alumínium a levegőben lévő szennyezők közül, illetve a króm és az arzén a vízben lévők közül.

Voltak más – nem kémiai jellegű – befolyásoló tényezők is, például a szélsőséges aszály, tragikus események. Két különleges eseményt is vizsgáltak a kutatók. A pusztító Katrina hurrikánnal nem találtak összefüggést a hurrikán által érintett területeken a születési arányban, ám a Virginia Tech iskolai lövöldözés esetében azonban jelentős összefüggést fedeztek fel (ez esetben kevesebb fiú született a lövöldözést követően).

A szennyező anyagokról a kutatás nem azt derítette ki, hogy milyen konkrét hatással bírtak a nemek arányára, hanem azt, hogy a jelenlétük és az arány megváltozása közt statisztikai összefüggés állt fenn. A konkrét mechanizmusokat külön-külön kellene majd vizsgálni az egyes anyagok esetében, ám ezek az adatok is elegendőek lehetnek ahhoz, hogy a döntéshozók jobban odafigyeljenek a szennyezések csökkentésére.