Mikor korai a klimax?

Nagy készlettel születünk

Jól ismert, hogy az életkor előrehaladtával a petefészkekben lévő petesejtek mennyisége csökken, minőségük romlik. A terhesség 20. hetében a leánymagzatok petefészkei (ovárium) körülbelül 7 millió sejtet tartalmaznak. Közvetlenül a megszületés után az újszülöttek elvesztik a csírasejtek több mint 80 százalékát, míg az első menstruáció idején már csak körülbelül 300–500.000 az ováriumokban lévő elsődleges tüszők száma.

35 éves kor után a petefészkek (ovárium) öregedése miatt csökkent fogamzóképességgel, magasabb vetélési, rátával, illetve az esetleges korai működésleállás („korai menopauza”, POF) miatt pedig visszafordíthatatlan meddőséggel is számolnunk kell.

A nyugati kultúrákban, így hazánkban is a nők átlagosan 51 éves korban kerülnek „változó korba”, azaz következik el a menopauza ideje. Amennyiben ez 40 éves kor alatt jelentkezik, korai petefészek-elégtelenségről (premature ovarian failure, POF), ill. -kimerülésről beszélünk. A 40 éves korban levő nők kb. 1%-ánál van jelen ez a probléma. Ezekben a hölgyekben hasonló folyamat zajlik, mint a természetes menopauza bekövetkeztével: a petefészkek működése leáll, mind a hormontermelés, mind pedig a peteérés tekintetében – tudhattuk meg Dr. Csajbók Évától.

A POF kialakulásának okai és fajtái

Egészséges felnőtt fogamzóképes hölgyekben a normális petefészek-működéshez az agyalapi mirigyben termelődő FSH (follikulus stimuláló hormon) és LH (luteinizáló hormon), és a petefészkek által termelt ösztrogén és a peteérés, sárgatestképzés összehangolt működése szükséges. A korai petefészek-kimerülés esetén a petefészkek idejekorán elvesztik mind hormontermelő, mind pedig érett petesejt-képző funkciójukat.  Emiatt a menstruációs ciklus elmarad (amenorrhoea), és infertilitás alakul ki.  Emellett – csakúgy, mint idősebb társaikban – ezekben a hölgyekben is kialakulhat csontritkulás az ösztrogén-hiány következtében. Oka sok esetben ismeretlen marad, de állhat a hátterében korábbi kétoldali petefészek eltávolítása vagy korábbi kismedencei sugárkezelés, esetleg kemoterápia, de lehet autoimmun eredetű és genetikai okokból létrejött is (mint pl. ún. ”törékeny X-kromoszóma”).

 

A kórképet elsőként Fuller Albright írta le 1942-ben. Egy fiatal hölgynél talált magas FSH-t (follikulus stimuláló hormon) és alacsony ösztrogén szintet a menstruációs ciklus elmaradása mellett. Ő nevezte ez a kórállapotot primer (elsődleges) petefészek-elégtelenségnek, elkülönítve azt az ún. másodlagos petefészek-elégtelenségtől, ahol a hiba nem a petefészekben magában, hanem az agyalapi mirigyben van.

 

El kell különítenünk a korai petefészek-elégtelenséget az ún. primér (elsődleges) petefészek-elégtelenségtől. Az utóbbiban szenvedő betegekben soha nem jelentkezik spontán menstruációjuk (mint pl. Turner szindróma), míg a POF-nél a betegek ciklusa korábban teljesen normális volt. A POF-nek van olyan fajtája, melyben „csak” az érő petesejtek érintettek, és a primordiális tüszők egészségesek (pl. bizonyos autoimmun folyamatokban), és van olyan forma, amiben már a petesejt-előalakok is betegek. Az utóbbiban szenvedő hölgyek csak donor petesejt segítségével kerülhetnek áldott állapotba, az előzőeknél előzetes ösztrogén-kezelés után külsőleg adott FSH-val megkísérelhető a petesejtérés elérése.

 

Jellemző tünetek

A kórkép diagnosztikájában a klinikai jelek (amenorrhoea, hőhullámok) mellett a laboratóriumi paraméterek, a magas FSH és LH, és alacsony ösztrogén szintek bizonyító erejűek lehetnek. A kétszeri alkalommal 40 mIU/l feletti FSH-érték esetén a POF diagnózisa szinte bizonyos. Az utóbbi néhány évben (Magyarországon kb. 1,5 éve) áll rendelkezésünkre egy újabb laboratóriumi paraméter, az ún. AMH (Anti-Müllerian Hormon) mérésének lehetősége, mely segítségünkre lehet a diagnosztikában. Az AMH alacsony értéke szintén támogatja a petefészek-elégtelenség diagnózisát. Az AMH egy olyan hormon, melynek szérumszintje a kor előrehaladtával is csökken, de egyértelmű összefüggés mutatkozik a petefészkekben még jelen levő “érlelhető”petesejtek száma és az AMH-szintek közt. Születésünkkor egy bizonyos mennyiségű petesejt van a petefészkeinkben, ezek az ún. primodrális tüszők, melyek közül normális esetben 28 naponta 1–1 petesejt megérik, és vagy   megtermékenyül, vagy elhal. Minél kevesebb petesejtünk van, annál alacsonyabb az AMH-szintünk. Az AMH tehát – bizonyos korlátok mellett – jól használható a POF gyanújának megerősítésére vagy kizárására – magyarázza a szakember.

 

A legfontosabb kérdés: teherbe eshet-e egy POF?

A korábban POF-ként diagnosztizált betegek 5-10%a spontán teherbe eshet, amennyiben nem genetikai vagy anatómiai okú a petefészek-elégtelenség, és csak az érő tüszőket érinti a kórkép. Amennyiben vélhetően a petefészkek vérellátását veszélyeztető hasi műtétet vagy szisztémás kemo-illetve radioterápiát terveznek, érdemes megfontolni a petesejt- vagy esetleg petefészek-szövet fagyasztást, amennyiben a beavatkozás után fertilitási igény lenne. Különösen érdemes erre figyelni gyerek- és fiatal felnőttkorban.

A kezelést érdemes a diagnózis felállítása és a potenciális rizikófaktorok felmérése után mihamarabb megkezdeni a csontritkulás kialakulásának kivédése céljából. Fontos azonban tudnunk, hogy fokozott trombózishajlam, dohányzás, nem jól beállított magas vérnyomás esetén a női hormonpótlás ellenjavallt. Amennyiben a beteg saját vagy családi anamnézisében szerepelt trombózis, a kezelés megkezdése előtt mindenképpen szükséges a trombózishajlam felmérése, az ún. trombofília-panel elvégeztetése, családi halmozódású emlőrák esetén különös óvatosság szükséges szintén a hormonpótlás ideje alatt – tudhattuk meg Dr. Csajbók Évától.

 

Esélyek és veszélyek

Dr. Vereczkey Attila meddőségi és endoszkópos specialista szerint az IVF kezelést megelőzően nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy vannak-e működő petesejtek a petefészekben. Mivel a POF-ben szenvedő páciensek petefészek-működése hasonlít a menopauzában lévő nők petefészek-működésére, így sajnos a stimulációs kezelés sokszor sikertelen, tüszőnövekedés nem látható, petesejtet nem nyerhető. Ez az oka annak, hogy sok esetben a POF-ben szenvedő pácienseknél a petesejt-adományozás jelentheti az egyedüli megoldást. A petefészek petesejtállományának meghatározására azonban már van mód napjainkban, így nagyjából meg lehet állapítani, hogy a korai petefészek-leállás veszélyezteti-e a pácienst? Ilyen vizsgálatokat a meddőségi klinikánkon rutinszerűen végzünk, melyek közé speciális ultrahang-, hormon- és genetikai vizsgálatok is tartoznak. Ha egy páciensnél azt látjuk, hogy elindult a folyamat, melynek a végeredménye a POF lehet, mindenképpen javasoljuk, hogy vegye fontolóra az előrehozott gyermekvállalást.

A korai petefészekkimerülés-szindróma okainak hátterében feltétlenül meg kell említeni a környezeti tényezők hatását, több tudományos tény igazolja, hogy az életmódunk, táplálkozás, stressz, károsító környezeti hatások, valamint egyéb toxikus anyagok is vezethetnek ehhez a máig tisztázatlan betegséghez. Ez az oka annak, hogy nemcsak a saját egészségünk, hanem a jövendőbeli gyermekáldás miatt is javasolt a lehető legegészségesebb életkörülményeket biztosítani saját magunk, párunk, és leendő számára – javasolja Dr. Vereczkey Attila.

A korai petefészekkimerülés-szindróma, azaz Premature Ovarian Failure (POF) sajnos számos nőt foszt meg attól a lehetőségtől, hogy saját gyermeke szülessen. A témával kapcsolatban Dr. Csajbók Éva endokrinológust, valamint Dr. Vereczkey Attilát, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet meddőségi és endoszkópos specialistáját kérdeztük.