Mikor szükséges probiotikumot szedni?

A probiotikumok, vagy ahogy a köznyelvben nevezik őket, a „jó baktériumok” olyan baktériumok, gombák, amelyek a szervezet számára hasznosak. Szájon keresztül fogyasztva, a bélrendszerbe jutva ezek a mikroszkopikus élőlények segítenek a bélflóra egyensúlyának fenntartásában, amely nélkülözhetetlen a tápanyagok lebontásához, hasznosításához.

A probiotikumok hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezetbe a táplálékkal bejutó vitaminokat, fehérjéket, zsírokat és ásványi anyagokat minél hatékonyabban használhassa fel a test. Részt vesznek továbbá bizonyos vitaminok (B- vitaminok, K-vitamin) előállításában és védik a szervezetet azon káros anyagoktól, amelyek a bélrendszeren keresztül akarnak felszívódni. Ezáltal hozzájárulnak az immunrendszer megfelelő működéséhez is.

Mikor van szükség probiotikumokra?

A bélflóra egyensúlya számos különböző okból felborulhat. Ilyen kiváltó ok lehet például a gyógyszerszedés, valamilyen (bél)fertőzés, az egészségtelen étkezési szokások vagy a tartós lelki megterhelés, a krónikus stressz.

Az egyik leggyakoribb eset, amikor az orvos probiotikumok alkalmazását javasolja, amikor valaki betegség miatt széles spektrumú antibiotikumkúrára, esetleg több, egymást követő kúrára szorul. Ilyenkor az erős antibiotikumok nemcsak a betegséget okozó veszélyes, hanem a bélflórát védő hasznos baktériumokat is elpusztíthatják. Ez emésztési nehézségeket, puffadást, hasmenést vagy szorulást okozhat. Emiatt az antibiotikumok alkalmazását nem szabad félbehagyni, az alapbetegség kezelése az orvos utasításainak megfelelően az elsődleges. A kellemetlen bélrendszeri tünetek kezelésére pedig ott vannak a probiotikumok, amelyeket az antibiotikumkúra után is érdemes még egy ideig szedni.

Másféle gyógyszerek is árthatnak a bélrendszer egészségének, például a főleg időskorban előforduló krónikus betegségekre szedett szerek, vagy a különböző fertőzések kezelésére kapott tabletták. Ugyanakkor nem minden esetben áll valamilyen betegség vagy gyógyszerszedés a háttérben. Az egészségtelen étkezés, a rostban, vagyis zöldségben, gyümölcsben, teljes kiőrlésű gabonákban szegény, de zsírban, cukorban, szénhidrátban gazdag táplálkozás ugyancsak károsíthatja a bélflórát.

Probiotikumok bevitele természetesen és mesterségesen

Probiotikumokat természetesen, vagyis a táplálékból, és mesterségesen, étrend-kiegészítőkből is bevihetünk a szervezetbe. Általában azok az élelmiszerek a leggazdagabbak probiotikumokban, amelyek erjesztéssel készülnek, például a kefir vagy a különböző joghurtok, bár utóbbiakból tanácsos a cukormentes verziókat választani. Emellett a fermentált élelmiszerek, mint például a savanyú káposzta, a kovászos uborka, különböző sajtok, vagy az ázsiaiak népszerű levese, a miso is bőséggel tartalmaz jó baktériumokat. Ezek fogyasztása különösen a bélflóra sokszínűségét (diverzitását) növeli.

Előfordulhat azonban, hogy még a legkörültekintőbb táplálkozás is kevés, például ha valakinek egy betegség és antibiotikumszedés gyengítette le a bélflóráját. Ilyenkor érdemes valamilyen probiotikum készítményt szedni. Olyan terméket érdemes választani, amelyben többféle baktériumtörzs van, melyeknek van gyári kódjuk a nevük után, a készítményben prebiotikum is van, továbbá érdemes a gasztroenterológus szakorvos véleményét is kérni. 

A probiotikumok hatása a produktivitásra

Általában csak a fent felsorolt speciális esetekben javasolják a probiotikumok szedését. Változatos, rost- és vitamindús táplálkozás mellett egy egészséges embernek nincs szüksége rájuk. Az utóbbi időben azonban több kutatás vizsgálta a probiotikumok szerepét a megelőzésben: egy svédországi tanulmányban azt találták, hogy a lactobacillus baktériumtörzset tartalmazó probiotikumot szedőknél 60 százalékkal csökkent a gyomor-bélrendszeri és légúti betegségekben szenvedők aránya.

Egy másik kutatásban óvodásoknak adtak probiotikumot, és körükben 70 százalékkal alacsonyabb volt a betegség miatt hiányzók száma a placebót szedő kisgyerekekhez viszonyítva. Vagyis úgy tűnik, hogy a probiotkumok a jövőben szerepet játszhatnak a fertőzések megelőzésében is, így kevesebb munkaerő hiányzik majd betegség miatt, nő a produktivitás. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy probiotikumok nem csodaszerek. A megelőzésben játszott szerepük még további bizonyításra vár.