Mikor és hogyan csillapítsuk a fájdalmat?

Manapság folyamatosan azt halljuk a reklámokból, hogy „nincs idő a fájdalomra”, sokan a legkisebb fájdalomérzetre is pirulákat kapkodnak be. Tényleg szükséges ez?

Gyógyszerészként nem értek egyet azzal, hogy a fájdalom jelentkezésekor azonnal tablettákat kapkodjunk be, hiszen a fájdalomnak két fontos feladata van. Egyrészt arra késztet, hogy hagyjuk abba azt, ami a fájdalmat okozza és pihenjünk, mivel ezek a „kényszerpihenők” elősegíthetik a gyógyulását. Másrészt egy korai figyelmeztető rendszer is lehet, utalva arra, hogy betegség van a szervezetünkben.
A fájdalom jellemzője, hogy a ténylegesen érintettnél nagyobb területre is sugározhat, pl. egy porckorongsérv miatt nemcsak a hátunkon, hanem a lábunkban is érezhetjük, vagy a szív betegsége esetén a karunkban is jelentkezhet. Csalóka lehet olyan szempontból is, hogy egyes esetekben teljesen máshol érezzük, mint ahol valójában keletkezik (pl. epepanaszok esetén a fájdalom akár a vállunkba is kisugározhat).
A fájdalom harmadik meghatározó tulajdonsága az orvosok által küszöbértéknek nevezett jellegzetesség. A küszöbértéken azt a kritikus ingerelhetőséget értjük, ami az emberek számára fájdalomként jelentkezik. Amennyiben ez a küszöbérték megemelkedik, a fájdalomérzet csökken, vagy akár meg is szűnik. Viszont ha lecsökken, már a legkisebb fájdalom is elviselhetetlennek tűnik.

A fájdalomtűrő képessége mindenkinek más. Lehet a küszöbértéken változtatni?

Vannak bizonyos tényezők, melyek a fájdalom okával nem függnek össze, de a fájdalomküszöböt megemelik, ezáltal csökkentik az érzett fájdalmat. Ilyenek pl. a fájdalomcsillapítók, az akupunktúra, a hőkezelés, az alkohol, a lélektani hatások (pl. izgalom). Ugyanakkor léteznek fájdalomküszöböt csökkentő hatások is, melyek növelik a fájdalom erősségét. Ezek pl. az éhség, a rossz egészségi állapot, í lélektani hatások (pl. félelem, szorongás, kimerültség).

Mi a következménye annak, ha mindenre azonnal gyógyszert veszünk be?

Ha azonnal gyógyszert veszünk be, akkor az akut problémát, a fájdalmat ugyan megszüntetjük, de végleges megoldást nem érünk el. Igaz, hathatunk az alapproblémára is. Például a vény nélkül kapható NSAID (nem szteroid gyulladáscsökkentők) csoportba tartozó hatóanyagoknak (ibuprofén, acetilszalicilsav), ha kis mértékben is, de van gyulladásgátló és lázcsillapító hatásuk is, mellyel azonban más, a betegség okára utaló tünetet elfedhetnek, ezáltal tartós megoldást nem biztosítanak.

Pirula, belsőleges oldat, tapasz: hogyan hatnak az egyes típusok?

Azt, hogy milyen típusú gyógyszerformát válasszunk, sok tényező befolyásolja, pl. kinél (gyerek, felnőtt) kell fájdalmat csillapítani, milyen a fájdalom lokalitása (torok-, fejfájás, mozgásszervi fájdalom stb.). Az egyes gyógyszerformák között hatás szempontjából úgy tennék különbséget, hogy míg a per os (szájon át) alkalmazott szerek (tabletták, lágy zselatin kapszulák és a belsőleges oldatok) a gyomor- és bélrendszeren keresztül szívódnak fel és fejtik ki hatásukat, addig a külsőleges tapaszok a bőrön át szívódnak fel, nem kerülnek be a szisztémás keringésbe. Ezáltal a mellékhatásuk is kevesebb, viszont itt esetleg lokális irritációval számolhatunk. Gyermekeknél vagy idős betegeknél szóba jöhet még a rektális fájdalomcsillapítás is (kúp), mely gyorsabb hatóanyag-felszívódást biztosít. Ezen fájdalomcsillapítók egy része azonban vényköteles.

Ha nem vényköteles a gyógyszer, honnan tudjuk, melyiket válasszuk?

A választást megkönnyíti, ha tudjuk, hogy van-e a betegnek valamilyen gyógyszerérzékenysége, szed-e rendszeresen gyógyszert, van-e valamilyen alapbetegsége (pl. májbetegség esetén paracetamol-tartalmú gyógyszer szedése nem javasolt, viszont gyomorfekély, gyomorirritáció vagy szalicilátot szedő beteg esetén éppen ez a legbiztonságosabb szer).

Ezután következik, hogy milyen típusú fájdalmat szeretnénk csillapítani. Akut fejfájás esetén mindenképpen a gyors fájdalomcsillapító-hatás elérése a cél, ezért én ilyenkor magas hatóanyag-tartalmú készítményeket javaslok vagy olyan termékeket, melyeket olyan speciális technológiával készítenek, hogy gyorsabban (rapid) tudják hatásukat kifejteni. Ezt a gyorsabb hatást ibuprofén hatóanyag esetén a folyadéktartalmú lágy kapszulákkal érik el, paracetamol esetén pedig segédanyagok segítik a tabletta gyomorban történő gyorsabb szétesését. Fejfájás esetén hatásosak még a koffeinnel kombinált fájdalomcsillapítók is, mert a koffein növeli a vele együtt adott fájdalomcsillapító hatását.
Tartósan meglévő mozgásszervi fájdalom esetén viszont inkább alacsonyabb dózisú (pl. ibuprofén-tartalmú) készítményt ajánlok, melyet napi 2-3 alkalommal bevéve folyamatos fájdalomcsillapítás érhető el.

Milyen alternatív megoldások léteznek?

Alternatív megoldásként homeopátiás vagy gyógynövény-tartalmú készítményeket ajánlok. Pl. ízületi fájdalom csillapítására nagyon jók a fekete nadálytő-tartalmú kenőcsők. De tea formájában is alkalmazhatjuk a gyógynövényeket: pl. a gyömbértea jó migrén esetén, gyermekláncfűből készült tea reumás fájdalom, köszvény esetén alkalmazható. Természetesen itt is figyelembe kell venni a rendszeresen szedett gyógyszereket, illetve tudni kell, hogy korlátlan mennyiségben ezek sem fogyaszthatók.
Homeopátiás szerek között is léteznek fájdalomcsillapításra alkalmas komplex- (több hatóanyagból összeállított) vagy mono- (1 hatóanyag-tartalmú) készítmények, melyek bárkinél biztonsággal alkalmazhatók. Ezek szedésénél az általános homeopátiás szabályokat kell betartani.
Utolsó tanácsként a helyes táplálkozásra, és az életkornak megfelelő, rendszeres testmozgásra hívnám fel a figyelmet, melyekkel sok fájdalom kialakulását megelőzhetjük.