Miként hat a kedvenc zenénk az agyunkra?

Thibault Chabin, a Besançoni Bourgogne Franche-Comté-i Egyetem munkatársa és csapata EEG segítségével elemezte a különleges folyamatot. A vizsgálatban 18 olyan alany vett részt, akik rendszeresen éreznek bizsergető érzést kedvenc zenéjüktől. A szakértők egy kérdőív segítségével mérték fel, hogy a résztvevők pontosan mikor, illetve milyen erőteljesen tapasztalják meg az érzést.

Chabin szerint az alanyok jól meg tudták jósolni, hogy a dalok mely részén jön a bizsergető pillanat csúcspontja, de a jelenséget a zenék egyéb részeinél is észlelték. Amikor a résztvevők bizsergetésről számoltak be, aktivitást figyeltek meg az érzelmek feldolgozásáért felelős orbitofrontális kéregben, a kiegészítő motoros területnél, illetve a hangfeldolgozást és zeneértékelést szabályzó jobb oldali temporális lebenyben. Ezen régiók együttesen aktiválják a jutalmazó rendszert, amely dopamint szabadít fel.

Chabin úgy véli, a tény, hogy a jelenség EEG-vel vizsgálható, új lehetőségeket teremt a hasonló kutatásokban. Az EEG segítségével pontosan nyomon követhetőek az agyi aktivitás által kiváltott elektromos áramlások. A technológia előnye, hogy nemcsak laboratóriumban, hanem kint, életszerű helyzetekben is alkalmazható. A friss tanulmány szerzői azt tervezik, hogy a járvány idején is folytatják kutatásukat, ahogy lehetséges.

Chabin szerint a zenének látszólag nincs biológiai haszna, a dopamin és a jutalmazási rendszer aktivitása ugyanakkor arra utal, hogy a jelenségnek funkciója volt őseinknél. Ahogy várjuk, hogy a dalban eljöjjön a bizsergető pillanat, agyunk próbálja megjósolni, hogy mi következik, és folyamatosan dopamint szabadít fel. A távoli múltban az életben maradáshoz elengedhetetlen volt, hogy az emberek hasonló módon következtetni tudjanak a közeli jövőre.

Forrás: ng.hu