A masszázs egyike a legősibb kezelési módszereknek, már az ókori görögök, egyiptomiak, kínaiak és az indiaiak is meg voltak győződve a gyógyító hatásáról és számos betegség esetén alkalmazták is. A folyamat során a masszőr végigmasszírozza, gyúrja, nyomkodja testünk izmait, ízületeit, hogy jobban érezzük magunkat. Egyaránt alkalmazhatjuk egészségünk megőrzésére és kiegészíthet bizonyos gyógykezeléseket is, de azon túl, hogy kellemes érzés vajon hogyan éri el a gyógyító hatást a masszázs?
Gyógy- és sportmasszázs
A gyógymasszázst általában mozgásszervi megbetegedések esetén alkalmazzák, előtte egy reumatológus szakorvos vizsgálja meg a beteget és a szakvéleménye alapján veheti kezdetét a kezelés. A gyógymasszázsnak is több fajtája van például a szegmentmasszázs vagy a kötőszöveti masszázs. A sportmasszázs célja az izomfáradtság csökkentése, a megfelelő izomtónus biztosítása. Mivel sportáganként eltérő a fizikai igénybevétel, így a terápia is különbözhet, más izomcsoportok igényelnek nagyobb törődést például egy focista és egy birkózó esetén. Ezeken a főbb masszázstípusokon kívül számos más relaxációs, fájdalomenyhítő, ellazító módszer létezik: reflexmasszázs, svédmasszázs, aromaterápiás masszázs, shiatsu masszázs stb.
Mit mond a tudomány a masszázs hatásmechanizmusáról?
A masszázsterápiák gyógyító hatásának pontos okára számos elmélet van, viszont annál kevesebb gyakorlati bizonyíték. A legtöbb kutatás valamilyen hiányossága miatt nem lehet egyértelműen megmondani, hogy milyen élettani változás következik be a masszírozás hatására. Bár többezer éven át úgy gondoltuk, hogy a masszázs működik és hasznos, mégse sikerült a tudománynak megmagyarázni a tapasztalható kedvező hatásokat. Ezért a múltban az orvosok jelentős része nem tartotta károsnak a módszert, de nem is ajánlotta a betegeknek. Sokan luxusként vagy különleges kényeztetésként tekintettek erre az ősi eljárásra, de mára ez megváltozott és reumatológusok, sportorvosok egyaránt hasznosnak tartják, felírják betegeiknek a masszázsterápiát is. Mindemellett a tudományos válasz még mindig várat magára és további kutatások szükségesek ahhoz, hogy vitathatatlan magyarázatot kapjunk a masszázs pozitív élettani hatásairól.
Milyen elméletekkel találkozhatunk, ha a masszázs működését akarjuk megérteni?
A masszőrök mechanikai nyomást gyakorolnak az izomszövetre, így átmozgatják a letapadt izmokat és javítják az izom-ín kapcsolatát. Elméletileg ezzel csökkenthető a merevség és fokozódik flexibilitás, de a tudomány eddig ezt nem tudta megfelelően igazolni. Egy másik elképzelés szerint a kezelt területek hőmérséklete növekszik, aminek következtében javul a vérellátás is.
A masszírozás fizikai, mechanikai hatásain túl más elméleteket is megvizsgáltak már, például a kezelés alatt a testünkben lezajló hormonális változásokat. Az egyik stresszhormon, a kortizol szintjét vették górcső alá a kutatók munkájuk során. Bár megdönthetetlen bizonyítékokat nem kaptunk, de ha belegondolunk elég logikusan hangzik, hogy nyugalmas körülmények között egy kellemes, lazító, frissítő masszázst követően csökken a stressz szintje és több az endorfin, az ún. boldogsághormon szervezetünkben.
Habár a kedvező hatásokra pontos biológiai magyarázatot még nem ismerünk, azért a legtöbben nem ellenkezünk, ha valaki felajánl nekünk egy masszázst. Továbbá az Amerikai Masszázsterápia Társaság (American Massage Therapy Association) kérdőíve szerint a személyek 75%-a egészségügyi okból vesz részt valamilyen masszázsterápián. Ha valaki ennek ellenére továbbra is bizonytalan vagy szkeptikus lenne, annak azt javasoljuk, hogy elsőre egy rövidebb, 20-30 perces alkalomra menjen el. Ennyi már elég ahhoz, hogy tapasztalatot szerezzünk, érezzük a masszázs hatását és eldöntsük szeretnénk-e többször is részt venni ebben, esetleg megpróbálunk-e egy hosszabb kezelést is. Fontos megjegyezni, hogy nem biztos, hogy minden masszőrnél ugyanúgy el tudjuk engedni magunkat, itt is fontos, hogy a két ember között „működjön a kémia”. Ezért érdemes több masszőrt és különböző masszázstípusokat is kipróbálni.