Hogyan nyújtsunk mentális elsősegélyt krízishelyzetben?

A módszer segítségével bárki megfelelő módon tudja segíteni lelkileg bajba jutott embertársát, és ezzel akár életet is menthet. A módszer a WHO (Egészségügyi Világszervezet) protokollja alapján került kidolgozásra, a magyar viszonyoknak megfelelően. Ahhoz, hogy a módszert megismerje és szükség esetén alkalmazza, senkinek nem szükséges pszichológusnak, vagy pszichiáternek lennie. Viszont nagyon fontos felismerni azt a helyzetet, ahol szükség van egy ezen a területen jártas szakember bevonására.

Mi az a krízis?

A krízis egy olyan válsághelyzet, amikor úgy érezzük, nem tudunk megbirkózni a kialakult helyzettel. Ilyenkor minden figyelmünk az adott problémára irányul, és reménytelennek érezzük a jövőt. Kiválthatja mindezt egy hozzátartozónk halála, a munkahelyünk hirtelen elvesztése, vagy egy súlyos betegség. Ilyenkor fokozottan szükségünk van a környezetünk támogatására. Habár a kilátástalanság érzése eluralkodik rajtunk ebben a helyzetben, mégis gondoljunk arra, hogy ezek az időszakok magukban hordozzák a fejlődés lehetőségét is.

Milyen jelek utalnak arra, hogy valaki krízishelyzetben van?

 - Ha úgy érzi, nem tud megbirkózni az életében bekövetkezett valamilyen negatív esemény miatt kialakult válsághelyzettel

 - Ez tölti ki minden gondolatát, állandóan a helyzet lehetséges megoldásán gondolkodik

 - Félelmek, szorongás gyötrik

 - Érzelmeit nem tudja kontrollálni, indulatos a környezetével

 - Napi tevékenységeit is nehezen tudja elvégezni

 - Aszerint ítél meg másokat, hogy kap-e segítséget tőlük

 - Reménytelennek, kilátástalannak érzi a jövőt

A krízis nem betegség, de betegséggé válhat! Általában 4–6 hét alatt lezajlik, utána alkalmazkodunk a helyzethez. Segítség nélkül az alábbi pszichés betegségek alakulhatnak ki:

 - Alkalmazkodási zavar

 - Szorongásos zavar

 - PTSD (Poszt Traumás Stressz Szindróma)

 - Depresszió

 - Függőségek (alkohol, gyógyszer, drog)

 - Pszichoszomatikus zavarok

 - Öngyilkossági kísérlet, vagy befejezett öngyilkosság

Ezek bekövetkezése valószínűbb, ha nem kap megfelelő támogatást az ember, illetve ha már eleve valamilyen mentális problémával küzdött az egyén.

A mentális elsősegélynyújtás abból indul ki, hogy:

 - a krízisben lévő fokozottan nyitott a segítségre, sőt várja azt

 - motivált, hogy beszélhessen a problémájáról

 - erősen befolyásolható

 - az a legfontosabb számára, hogy minél előbb megnyugodjon és csökkenjen a feszültsége

Itt megtalálja a Magyarországon elérhető, sürgősségi helyzetben segítséget nyújtó pszichiátriákat a térképes keresőben

8 segítő lépés a mentális segítségnyújtáshoz

A mentális elsősegély módszerére alapozva, 8 egyszerű lépést betartva lehet egy krízishelyzetbe került embertársunknak segíteni. Az egyes gyakorlati lépések segítenek elsajátítani az empátiát és az aktív figyelem technikáját. Megtanulhatja, hogyan kell úgy segíteni valakit, hogy csak meghallgatja és az igényeit térképezi fel, arra reagál. Ezek a lépések nem kell, hogy egymás után következzenek, az is jó, ha néhányat felidéz és azok szerint próbál segíteni. Nem ad tanácsot, nem akarja megoldani a problémát. A közhiedelemmel ellentétben ezzel segíthetünk a legtöbbet! 

1. KAPCSOLATTEREMTÉS

Egy krízishelyzetben lévő személynek kiemelten fontos a fizikai biztonság, nyugodt környezet megteremtése, mely biztonság a segítőre is vonatkozik! A mentális elsősegélynyújtás a megfelelő, bizalmon alapuló kapcsolatteremtéssel kezdődik.

Bemutatkozás, a helyzet személyessé tétele: mondjuk el, hogy kik vagyunk, kérdezzük meg a segítségre szoruló nevét, és azt, hogy hogyan szólíthatjuk. A bizalmasság biztosítása: keressünk olyan helyszínt, ahol más nincs jelen, nem hallanak bennünket. Saját szükségleteinek a feltérképezése: tudjuk meg, hogy mire van most a legnagyobb szüksége, mit szeretne most a legjobban.

2. AZ EGYÜTTÉRZÉS KIFEJEZÉSE

A bajba jutott személy kifejezetten érzékeny, így nagyon fontos az elfogadás és az empátia a számára. Ennek az alábbi jelei lehetnek:

 - Tartsuk végig a szemkontaktust, forduljunk felé, érintsük meg a vállán, hozzunk egy pohár vizet

 - Nem kell megoldást keresni, csak meghallgatni a másikat

  - Éreztessük, hogy nincs egyedül, ott vagyunk vele

 - Diktáljunk számára lassú, nyugodt légzést

3. AZ ÉRZÉSEK ELFOGADÁSA

Az érzések, a teljes személyiség elfogadása.
Ne állítsuk le a negatív érzések megélését, kifejezését, a panaszkodást! Hagyjuk, hogy tegye meg nyugodtan! Ez teljesen érthető ilyen helyzetben.

4. INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

A történtekről nem gyűjtünk információt. Informálódunk, hogy mire van a legnagyobb szüksége, mi vagy ki az, aki megnyugtatná.
Aktív hallgatás: megadjuk a lehetőséget, hogy beszéljen, de csak ha ő akar, közben figyelmet tükröző metakommunikációnk van (pl. bólogatás).
Akárhányszor elismételheti a panaszait, vagy bármit, amit szeretne.

5. A HOZZÁTARTOZÓK BEVONÁSA

Hívjuk oda azt a hozzá jelenleg legközelebb álló személyt, akit szeretne maga mellett tudni, mert ilyenkor a társas támogatás elengedhetetlen. Esetleg mi magunk kísérjük el oda.
Nagyon fontos szempont, hogy bizonyosodjunk meg róla, hogy van hol aludnia, ennie, tisztálkodnia.

6. BESZŰKÜLTSÉG TÁGÍTÁSA

Próbáljuk meg az életének jól működő területeit felidéztetni vele: ilyen lehet a munka, vagy a támogató baráti és rokoni kapcsolatok.
A krízis nem minden életterületet érint egyformán, még ha az egyén beszűkült állapotában úgy is érzi.
Fontos áttekinteni azokat a dolgokat, amik életben tartják: lehet ez a háziállata, a kertje, ahol a veteményest rendeznie kell, vagy a szomszéd, aki reggelente együtt issza vele a kávéját.

7. SIKERESEN MEGOLDOTT KORÁBBI VÁLSÁGOK FELIDÉZÉSE

A legtöbb embernek voltak már nehéz helyzetek az életében. Ha ezekre visszaemlékszik, önbizalma, magabiztossága nő, beszűkültsége tágul.
Megtudhatjuk milyen megküzdési stratégiái, korábbi problémamegoldó módszerei voltak.

8. SZAKEMBER BEVONÁSA

Súlyos krízis és önveszélyeztető állapot esetén be kell vonni külső segítséget!
Közvetlen veszélyeztető magatartásról akkor beszélünk, ha a személy pszichés állapotának akut zavara következtében saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. Ilyenkor mentőt és rendőrséget kell hívni.
Ha nincs közvetlen önveszélyeztető állapot, akkor is érdemes szakembert javasolni, és/vagy az alábbiak valamelyikét:

 - családorvos

 - pszichiátriai ellátás, gondozó

 - pszichológus

 - krízistámogató szolgálat

 - lelki elsősegély telefonszolgálat (116-123, éjjel-nappal ingyen hívható)

 - családsegítő, nevelési tanácsadó

 - alapítványok/civil ellátási formák, önsegítő csoportok

 - online segítség

Bővebb információ: Mentális Elsősegély