Mi a leghatékonyabb fogamzásgátlási módszer?

Ma már számos születésszabályozó eszköz érhető el és világszerte 922 millió reproduktív korú nő (vagy partnere) használ valamilyen fogamzásgátlót. Az ENSZ adatai alapján Európában a tabletta és a gumióvszer a leggyakrabban használt eszközök, ám az ideális fogamzásgátlási módszert az életkor, az élethelyzet és az egészségi állapot függvényében érdemes egyénileg kiválasztani. A Budai Egészségközpont nőgyógyász szakorvosa, Dr. Juhász Róbert most összefoglalja a különféle védekezési módokat és tanácsokat ad a választásban.

„Nem létezik olyan fogamzásgátló módszer, amely mindenki számára ugyanolyan mértékben hatékony lenne. Minden esetben fontos, hogy a fogamzásgátlás egyénre szabott legyen és hogy felmérjük az egészségügyi rizikófaktorokat, mint az életkor, a súly, a dohányzás, a kardiovaszkuláris rizikó, a trombóziskockázat, a migrénes előzmények, a szoptatás, illetve a szülés utáni állapot. Fel kell mérni azokat az alapbetegségeket is, melyek állapota rosszabbodhat egy esetleges nem kívánt terhesség bekövetkezése esetén. Ilyenek lehetnek az emlő rosszindulatú megbetegedései, a súlyos cukorbetegség vagy például az epilepszia” – fejtette ki Dr. Juhász.

Természetes módszerek

Bár vannak ún. természetes módszerek, ezek egyike sem bizonyul megbízhatónak, és nem ajánlott pusztán ezekre hagyatkozni. A természetes fogamzásgátlás legismertebb módja a megszakított közösülés. Ez jelentős teherbeesési kockázattal jár, hiszen egyrészt megfelelő önuralom kell hozzá a férfi részéről, másrészt sokan nem tudják, hogy a spermium a húgycsőben akár 72 óráig is életképes, ami jelentősen rontja a módszer hatékonyságát. A másik ilyen a naptár módszer, amely a tüszőrepedés (ovuláció) időpontjának meghatározásán alapul. A petesejt 24-48 óráig életképes, tehát az ovuláció előtti és utáni 4 napban nem biztonságos a védekezés nélküli együttlét. Ez a technika önmagában alkalmazva megbízhatatlan, ezért szintén nem javasolt.

Hormonális fogamzásgátlók

A hormonális fogamzásgátló tabletták a 20. század közepe óta érhetők el a nők számára. Mesterséges vagy természetes hormonok vannak bennük, melyeknek közel ugyanolyan a hatásuk, mint a havi ciklusért felelős ösztrogénnek és a gesztagénnek, a szervezet saját hormonjainak. De hormonokat tartalmaznak az egyéb fogamzásgátló termékek is: az esemény utáni tabletták, a fogamzásgátló tapaszok, injekciók, a hormonális spirálok, a hüvelygyűrűk vagy az egyelőre még csak külföldön elérhető, bőr alá helyezhető implantátumok. Ez utóbbiak könnyen behelyezhetők, ám rossz behelyezés esetén csak nehezen távolíthatók el.

A legszélesebb körben a fogamzásgátló tabletták terjedtek el. Az úgynevezett kombinált tabletták ösztrogént és progeszteront tartalmaznak, amelyek megakadályozzák az ovulációt és a méhnyak által termelt nyák megvastagításával is gátolják a spermiumok méhüregbe jutását. Előnyei közé tartozik a magas hatékonyság, sok nő számára a kevésbé erős és fájdalmas menstruáció, a különböző nőgyógyászati ciszták kialakulási esélyének csökkentése. Ugyanakkor a tabletták szedése hátrányokkal is járhat: többen tapasztalnak fejfájást, migrént, hányingert, mellfeszülést, csökkent libidót. Továbbá növelheti a magas vérnyomás, a stroke, a vérrögképződés és a szívinfarktus kockázatát.

Fizikai módszerek

A fizikai vagy mechanikus születésszabályozás, az ún. barrier-módszerek lényege, hogy valamilyen akadályt képeznek annak érdekében, hogy a spermiumok ne juthassanak el a petesejtig. Ez a fizikai akadály lehet például a gumióvszer, amely az egyetlen férfiak által használt fogamzásgátló eszköz. Előnye, hogy véd a HIV és más szexuális úton terjedő megbetegedések ellen, nem tartós kapcsolatokban, fiatal korban éppen ezért a legjobb választás. Létezik még az ún. női óvszer, a méhszájsapka vagy pesszárium, ami manapság egyre kevésbé használatos.

Kicsit más elven működnek a spirálok (IUD-k), vagyis a méhen belüli fogamzásgátló eszközök. Ezek lehetnek hagyományos réztartalmúak vagy hormontartalmúak, amelyeknek a fogamzásgátló hatás mellett számos más előnyös hatásuk is van. Ezeket kizárólag orvos helyezheti fel a méhen belülre. A spirálok megakadályozzák a megtermékenyült petesejt beágyazódását, ezáltal a terhesség létrejöttét azzal, hogy ún. steril gyulladást hoznak létre a méhben. A spirálok nagy előnye, hogy nem kell velük napi szinten foglalkozni: felhelyezés után akár öt évig is használhatók rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés mellett. Megfelelő ellenőrzés hiányában azonban a spirálok növelik a gyulladások és fertőzések kialakulásának veszélyét, illetve olyan nők is vannak, akiknek a szervezete egyszerűen nem bírja ezeket az eszközöket. A magyarországi gyakorlatban a szexuális élet elején járó fiatalok vagy azon nők esetében, akik még nem szültek, nem elsőként alkalmazandó fogamzásgátló módszer.

Kémiai fogamzásgátlók, spermicidek

A kémiai fogamzásgátlók egyszerű elven működnek: elpusztítják a spermiumokat, így akadályozzák meg a fogamzást. Kaphatók hüvelykúp, krém, zselé és hab állagban is. Semmilyen mellékhatást nem okoznak, nem ártanak a női szervezetnek, de alacsony hatékonyságúak, ezért leginkább akkor javasolt a használatuk, ha valamilyen más fogamzásgátló eszköz mellé, kiegészítésként, plusz biztonsági elemként vetik be őket.

Sterilizációs műtétek

A fogamzásgátlás kevésbé ismert, de egyre elterjedtebb módszere. A műtét elvégezhető nők és férfiak esetében is, azonban hazánkban a férfi sterilizációs műtétek kevésbé elterjedtek. A női meddőségi műtéteknél figyelembe kell venni a jogi szabályozásokat is.

A Pearl-index

A különféle születésszabályzó eljárások hatékonyságát a Pearl-indexszel jellemezzük, amely megmutatja, hogy az adott módszer mellett egy év alatt száz nőből hány esett teherbe. Minél kisebb a Pearl-index, annál biztosabbra mehetünk.

„A táblázat alapján látszik, hogy 100 százalékos fogamzásgátló módszer nem létezik. Az, hogy számunkra ténylegesen melyik a legmegfelelőbb módszer, az életkorunktól, az élethelyzetünktől, az egyéni igényeinktől és az egészségi állapotunktól függ. Ezért mielőtt letennénk a voksunkat valamelyik fogamzásgátlási eszköz mellett, mindenképpen kérjük ki a nőgyógyászunk tanácsát és beszélgessünk vele nyíltan a lehetőségekről” – hangsúlyozza a szakember.