A svájci szakértők által fejlesztett algoritmus a cél fehérjemolekula 3D-s szerkezetének függvényében képes olyan hatóanyag-molekulákat tervezni, amelyek az adott célfehérje működését gátolják.
Ennek az a hatalmas előnye, hogy így kimondottan egy adott fehérjére irányulhat a gyógyszer hatása, és úgy illik össze a hatóanyag a célfehérjével, ahogy a kulcs illik a zárba. Az algoritmus arra is ügyel, hogy az így tervezett molekulák valóban előállíthatók legyenek.
A hasonló molekulákat eddig „kézi” módszerekkel, igencsak idő- és munkaigényesen lehetett csak keresni, és ráadásul nem volt garancia arra, hogy a szerkezetileg alkalmas molekulát le is tudják gyártani.
Különösen azon orvosi szempontból fontos emberi fehérjék esetében lehet hatalmas segítség a módszer használata, amelyekkel semmiféle ismert vegyület nem lép kémiai kapcsolatba.
Az így tervezett hatóanyagok fő célja a mellékhatásoktól mentes gyógyszer. Az MI a kutatás közben ugyanis azt is figyelembe veszi, hogy a készítendő molekula kizárólag azon a ponton kapcsolódjon a célfehérjéhez, ahol szükség van rá, és ne nagyon tudjon máshová is kapcsolódva galibát okozni.
Az egyetem fejlesztéseit egy gyógyszergyár különféle teszteknek vetette alá már, és igen jók az eredmények. A hatóanyagról rögtön kiderült, hogy stabil és nem mérgező.
A kutatócsoport célja nem az volt, hogy maguk állítsanak elő hatóanyagokat, hanem az, hogy a mesterséges intelligencia módszerét vetették alá rendkívül szigorú vizsgálatoknak és ezek alapján javították.
Az MI már most is dolgozik hasonló projekteken egyes gyógyszerkutatóknál, illetve van már gyakorlati alkalmazása is. A Zürichi Gyerekkórházban medulloblasztómát, az egyik leggyakoribb gyerekkori rosszindulatú agydaganatot próbálják jobb szerekkel kezelni, amelyek fejlesztésében az MI is részt vesz.
A kutatók az algoritmust és a hozzá tartozó szoftvert nyilvánosságra hozták, így a világon bárki használni tudja azt a saját munkájához.
Borítókép: ETH Zürich