A megkérdezettek egyötöde (21%) munkahelye elvesztését is reális veszélynek tartja. Mivel a kutatás a válaszadók nemére, korára, lakhelyére és iskolázottságára is kitért, így jól látható, hogy az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezők féltik jobban a munkahelyüket egy influenzás megbetegedésből következő betegállomány miatt.
Az alapfokú képzettséggel rendelkezők 34, míg diplomások mindössze 17 százaléka tart attól, hogy munkahelyük nem tolerálja a kényszerű távollétet. Ez a félelem jellemzőbb a negyven év felettiekre (40–54 évesek 24%-a, e felettiek 23%-a) is, míg fiatal felnőtteknek csupán 17-18 százaléka gondolja, hogy elbocsáthatják betegség esetén.
Az idei adatokból kiderült, hogy még mindig a betegségek anyagi vonzataitól tartunk leginkább. A kiadásokhoz sorolhatjuk a megelőzésre és gyógyításra szánt összegeket (vitamindús ételek, immunerősítők, vitaminok stb.), valamint a betegség okozta bevételkieséseket is (elmaradó munkabér). A kutatásban hat értékhatár közül kellett választaniuk a megkérdezetteknek azzal kapcsolatban, hogy mennyire becsülik a gyógyulás költségeit, ide értve a kieső bevételeket is. A válaszadók fele, szinte minden demográfiai adattól függetlenül a 10 ezer forint feletti kategóriát tartja reálisnak, háromnegyedük 5 ezer forint felettire taksálja a végösszeget. Az alacsony iskolázottságúak 18 százaléka azonban olcsóbb (3-5 ezer Ft) gyógyulásra számít, ami kiugró adat, hiszen más csoportokban csak 9-11 százalék volt ennyire optimista.
Ami talán az egyik legmeglepőbb adat a kutatásban, hogy jobban tartunk a közelállók megfertőzésétől, mint attól, hogy mi magunk szenvedhetünk valamilyen szövődményben a betegség következtében, írja a lap.
forrás: Népszava Online