Melyik vitamin mire jó?
Létrehozva: 3/31/2012 2 perc érelmeszesedésVitaminokÉtrendkiegészítőkÁsványi anyagokD-vitaminkalciumnyomelemekÖsszes cikk
Ma már egész évben hozzá lehet jutni a főbb vitaminforrásokhoz (gyümölcshöz és zöldséghez), csakhogy a korai aratás, a trágyázás és a hosszas szállítás miatt az élelmiszerek sokkal kevesebb hatóanyagot tartalmaznak. Pedig a betegségeket eredményesebben lehet kezelni, ha vitaminokból is megkapja szervezetünk a megfelelő adagot. Persze legfontosabb szerepük a megelőzésben van. De mikor, és mennyi vitamint szedjünk? Ez egy olyan kérdés, amelyről még a szakemberek is gyakran vitatkoznak.
Nemcsak konkrét betegségek esetén érdemes vitaminkúrát tartani, hanem közérzeti panaszokkal is. Ha kimerült, rosszul alszik, gyakran fáj a feje, súlyfelesleggel küzd, gyorsan öregszik a bőre – a jeleket bizony komolyan kell venni. Arra utalnak ugyanis, hogy a szervezet 70 billió sejtje valamilyen hiánytól szenved. Ez pedig súlyosabb betegségekhez, pl. krónikus gyulladásokhoz vezethet. Egy felmérés szerint például a reumás betegek ízületeiben túl alacsony az E- és C-vitamin koncentrációja. A sokféle, napi szedésre ajánlott multivitamin-tabletta nem a legjobb megoldást. Érdemes inkább orvoshoz fordulni: a szakember meg tudja állapítani, hogy mi hiányzik a szervezetből, és célirányos kúrát ír elő.
Néhány összefüggés bizonyított. Ha a sejtekben kimutatható hiány keletkezik B-vitaminokból vagy folsavból, akkor depressziós tünetek tapasztalhatók. C-vitaminnal és B-vitaminokkal viszont gyorsabb kedélyjavulás érhető el.
A D-vitamin csökkenti a csontritkulás és a csontlágyulás veszélyét. Kutatások folynak a cukorbetegség megelőzése és a vitamin közötti kapcsolat kiderítésére. Feltehetően a bőr-, a vastagbél- és a mellrák ellen is véd. Mostanában egyre magasabb dózist, 100-120 mikrogrammot is javasolnak az orvosok. Ellenzői szerint azért nem kell külön szedni, mert a szervezet rendszeresen termel (még télen is) D-vitamint, ha elegendő időt töltünk a szabadban.
Az E-vitamin javítja az immunrendszer “emlékezőképességét”, véd bizonyos fertőzésektől. A környezetszennyezés káros hatásaitól is óv. Nagy valószínűséggel csökkenti az infarktus, a szürkehályog, a lépüléssel járó idegrendszeri betegségek kockázatát. Az izületi gyulladások gyógyításában ugyancsak szerepet játszik.
Ellenjavallt a dohányosoknak, mivel megnőhet az agyi érelváltozások kockázata.
B1 – időskori szellemi leépüléstől óv.
A B2-vitamin szedése egyes kutatók szerint a nyelőcsőrák, illetve bizonyos hályogok keletkezését akadályozza meg. Bár még nem történt elég kísérlet, amelyekkel a fentiek teljes bizonyossággal igazolhatók.
A B3-vitamin bevitelével csökken a magas koleszterinszint. Segíthet a szenvedélybetegeknek a függőség leküzdésében, és bizonyos depressziók kialakulását is megelőzi. Kizárólag orvosi felügyelet mellett szedhető a magas koleszterinszint elleni terápiában, mert mellékhatások léphetnek fel.
A B5-öt szépségvitaminnak is nevezik, mivel táplálja a bőrt, a hajat, a körmöket. Allergia ellen is véd.
B6-vitamint gyakran írnak fel nőknek. Nemcsak kismamák hányingerét csökkenti, hanem a menstruáció előtti kellemetlen közérzetet is előnyösen befolyásolja. Alkalmazzák szorongás ellen, illetve szívbetegségek megelőzésére. Tartós szedése kellemetlen hatásokkal járhat.
B9 – magzatvédő vitamin. Csökkenti a korai nemi érés kockázatát, dohányosoknál a légcsőrák veszélyét. Bizonyos magatartási zavarok leküzdésében is szerepet kap.
A B12-vitamin a krónikus fáradtság leküzdésében segít.
Ma már egész évben hozzá lehet jutni a főbb vitaminforrásokhoz (gyümölcshöz és zöldséghez), csakhogy a korai aratás, a trágyázás és a hosszas szállítás miatt az élelmiszerek sokkal kevesebb hatóanyagot tartalmaznak. Pedig a betegségeket eredményesebben lehet kezelni, ha vitaminokból is megkapja szervezetünk a megfelelő adagot.