„Elhúzódó, több mint két hete tartó köhögési rohamok, ezek következtében kialakuló hányás és szamárhangszerű légvétel esetén fel kell merülnie a gyanúnak, hogy szamárköhögésben szenved a beteg” – mondja dr. Pék Tamás.
A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának infektológusa ismerteti: a megfertőződést követő egyhetes lappangási időszakban a betegség még nem jár tünetekkel, utána következik egy 1-2 hetes, orrfolyással, enyhe köhögéssel, többnyire láztalanul zajló szakasz, majd legtöbbször ezután lép fel és akár 6 hétig is eltarthat a szamárhangszerű köhögés.
A csecsemőknél azonban ez azért különösen veszélyes, mert a köhögési rohamok miatt apnoé is kialakulhat, amikor a gyerekek nem vesznek levegőt, így fulladás vagy szívleállás következtében akár halál is bekövetkezhet.
Ugyanakkor esetükben a típusos szamárhang szinte soha nem észlelhető.
Mivel a környező országokban – Ukrajnában, Horvátországban és Csehországban is – meredeken növekszik a szamárköhögéses esetek száma, így a betegség hazánkban is újra felütötte a fejét.
Ezért közvetlenül a családtervezés előtt állóknak javasolt beadatni felnőttként újra a védőoltást, illetve azoknak a nagyszülőknek is, akik családjában csecsemő él. A kisbabák ugyanis a védettség kialakulásáig magas kockázatnak vannak kitéve.
A nemzeti immunizációs program részeként a gyerekek térítésmentesen kapják meg az oltást csecsemőként, majd az emlékeztető oltást másfél- és hatéves korban, végül hatodik osztályban.
A védőoltás hatása körülbelül öt évig tart, így a gyerekek 17-18 éves korukig védettek maradnak. A felnőttek a háziorvossal írathatják fel, majd patikában vásárolhatják meg a vakcinát, hasonlóan az egyéb felnőtt korban alkalmazott védőoltások többségéhez – emeli ki dr. Pék Tamás.
Az infektológus azt is hozzáteszi, hogy a védett korosztály is megfertőződhet a betegséggel, de náluk enyhe tüneteket okoz a szamárköhögés.
A betegséget antibiotikummal kezelik, és legtöbbször a közvetlen családtagok kezelése is szükséges lehet annak érdekében, hogy a baktérium ne cirkuláljon a családban, hiszen a betegség nemtől és kortól függetlenül bárkire ragályos.
Fotó: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem. borítókép: Envato Elements