Nem vált be a tavaly márciusban bevezetett gyógyszerfelírási rendszer, amelynek értelmében az orvosok felírhattak ugyan háromhavi gyógyszeradagot, ám ezt kizárólag külön vényen rendelhették, pontosan meghatározva, hogy melyik, nagyjából egy hónapos időszakra szól a felírás. A MedicalOnline információja szerint a július elsejétől életbe lépő módosítás nagyjából visszaállítja a korábbi rendszert, vagyis az orvosok akár egyetlen vényen is rendelhetnek háromhavi gyógyszeradagot a krónikus betegeknek, és a recepten nem kell szerepeltetni a havi bontás időpontjait. A drága medicinák esetében azonban nem lesz változás, bár azt még nem tudni, hogy az érintett készítményeknél a tavaly márciustól érvényes rendszer marad-e életben – azaz három, az időpontokat megjelölő recept –, vagy a havi rendelésre kell majd átállni. Egyelőre azt sem tudni, hogy milyen értékhatártól számít majd drágának egy-egy gyógyszer.
Mivel ettől kezdve egy gyógyszer kiváltásának korlátját kizárólag a recept érvényességi ideje határozza meg, módosítanák ezt is, bár egyelőre nem tudni, hogy a jelenlegi 90 nap, illetve a tervbe vett három hónap között mi lehet a lényegi különbség. Ugyancsak a vényeket érinti a receptek tartalmi elemeinek módosítása. Erre azért van szükség, mert míg Magyarországon kizárólag a 12 éven aluli gyermekek kezelésére szolgáló gyógyszerek receptjein kell feltüntetni az érintett teljes (év, hónap, nap) születési dátumát, az ennél idősebbek esetében pedig elegendő a születési év, az uniós országok többségében minden esetben teljes dátumot kérnek. Így annak érdekében szükséges a teljes születési dátumot feltüntetni, hogy az itthon kiállított receptet ennek hiányossága miatt ne dobják vissza az uniós patikákban. Ez a határozat a határon átnyúló egészségügyi ellátások ősztől érvényes új rendszerével függ össze.
Úgy tűnik, meghallgatásra talál a gyógyszerészek azon kérése, hogy módosítsák a patikák működtetéséhez szükséges személyi feltételekről szóló, még 2011 nyarán elfogadott rendelkezést, amely egyébként csak 2013. szeptember elsejével lépne életbe. A hatásvizsgálatok ugyanis azt mutatták, hogy a gyógyszertárak közel 40 százaléka – 926 egység – képtelen eleget tenni a szigorú személyi feltételeknek.
A tervbe vett módosítás, amelyet a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége és a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége egyaránt kezdeményezett, több könnyítést tartalmazna. Így például helyettesíthető lenne a gyógyszerész, az expediáló, valamint a gyógyszertári szakasszisztens is. Igaz, csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves munkaóráinak 30 százaléka erejéig, és a helyettesítésről a patika vezetőjének nyilvántartást kellene vezetnie.
A gyógyszerészi gondozáshoz egyelőre nem kell külön gyógyszerészt alkalmazni, és enyhítették a vénydarabszámhoz kötött – egy patikus / 2000 recept – szakemberigényt is: 3000 receptenként kell új gyógyszerészt vagy expediáló szakasszisztenst foglalkoztatni. Ugyanakkor eltörölnék az arra vonatkozó szabályt, hogy milyen arányban kell egy-egy gyógyszertárban patikust, szakasszisztens, illetve asszisztenst foglalkoztatni.
A fenti módosítások eredményeként mindössze a patikáknak alig 5 százaléka nem felelne meg az előírásoknak. Ugyanakkor kötelezővé tennék, hogy a fiókgyógyszertárak is rendelkezzenek internetes kapcsolattal és külön e-mail címmel. Ami ez utóbbit illeti, a jövőben az e-mail cím változását be kellene jelenteni az Országos Tisztiorvosi Hivatalnak. Ez azért fontos, hogy például egy rapid közegészségügyi rendelkezés minden egyes patikába gyorsan eljuthasson. Azt is lehetővé tennék, hogy a patikákban ismét megjelenhessenek a gluténmentes készítmények, amelyeket betiltásukig, 2011 augusztusáig már korábban is árusítottak a gyógyszerészek.