Megfejtették Stradivari hegedűinek titkát

Cseng-Kuan Szu, a tajvani Csung Hszing Nemzeti Egyetem munkatársa és kollégái egy új tanulmányban igazolják, hogy Antonio Stradivari és más neves mesterek, például Guarneri del Gesu egyedi vegyületekkel kezelték hangszereiket – számol be a Texasi Mezőgazdasági és Mérnöki Egyetem (Texas A&M) oldala. A szakértők szerint ennek is fontos szerepe volt az egyedi hangzás kialakításában.

A magyar születésű Nagyváry József, a Texas A&M nyugalmazott biokémikusa 40 éve vetette fel először, hogy a különleges hangszerek megalkotásához a tehetség mellett speciális vegyületek is kellettek. Nagyváry szerint kutatásai éveken át azon a feltételezésen alapultak, hogy a nagy meseterek által felhasznált nyers fák agresszív kémiai kezelésen estek át. Úgy gondolta, hogy ennek közvetlen szerepe volt a Stradivari- és Guarneri-hangszerek szép hangzásában.

Az új vizsgálat alapján a készítők bóraxot, cinket, rezet, timsót és meszes vizet alkalmaztak. Nagyváry szerint a bóraxot régóta használják konzerváló anyagként, az ókori Egyiptomban a mumifikálás során is alkalmazták. A felfedezés arra utal, hogy a mesterek kapcsolatban álltak a korabeli gyógyszerészekkel. A szakember hozzátette, a hangszerkészítők egyedi módszert dolgoztak ki, titkaikat azonban megőrizték, hiszen a korszakban még nem léteztek szabadalmak.

Antonio Stradivari (1644 –1737) élete során nagyjából 1200 hegedűt készített, melyeket a leggazdagabbaknak adott el. Ezekből mára megközelítőleg 600 darab maradt. Kevésbé ismert kortársa, Guarneri del Gesu nem volt ilyen sikeres, napjainkban viszont hangszerei ugyanolyan jó minőségűnek és értékesnek, esetenként még jobbnak is számítanak.