Megelőzés és korai diagnózis – így vehetjük fel a harcot a tüdőrákkal

Ugyanakkor egyre több ismeretünk van a betegségről, annak típusairól, okairól, és a megelőzés lehetséges módjairól. Az idei Tüdőrák Hónap kiemelt fontosságú üzenete, hogy több információval több életet lehet megmenteni: a szakemberekhez a legújabb tudományos eredményeket kell eljuttatni, a betegek és a veszélyeztetettek számára pedig a megelőzés módjait és a korai diagnózis jelentőségét kell megismertetni.

A tüdőrákos megbetegedések mintegy 90%-ának hátterében a dohányzás lehet, és több mint kétszer nagyobb az előfordulása a férfiak körében, mint a nőknél. Minél korábban kezdi valaki a dohányzást és minél többet dohányzik valaki, annál nagyobb a kockázata a tüdőrák kialakulásának. Emellett fontos elmondani, hogy az erős dohányosok környezetében élő emberek is ki vannak téve a tüdőrák kockázatának.

Megdöbbentőek a statisztikai adatok: a tüdőrákban szenvedő nem dohányzó betegek hozzávetőleg 17%-ánál azért alakul ki a kór, mert gyermekkorukban dohányfüstnek voltak kitéve. A budapesti óvodásoknak pedig több, mint 29 %-a passzív dohányos.

Fontos a korai diagnózis

A veszélyeztetettek köre tehát viszonylag jól leírható, és a számukra mindenképpen ajánlott a rendszeres szűrés, amellyel kimutatható a betegség már a kezdeti fázisban is, amikor még nem, vagy alig produkál tüneteket. A korai diagnózisnak különösen nagy jelentősége van, mert a tüdőrák kezdeti stádiumában még kisebb a valószínűsége az áttéteknek, így a gyógyulás esélye is nagyobb.

A tüdőráknak több mint húsz fajtája létezik, és az egyes típusok között lényeges különbség lehet a kialakulásukban, a szerkezetükben, agresszivitásukban, de abban is, hogy a rendelkezésre álló gyógyszerek miként hatnak rájuk.

Milyen tünetekre kell odafigyelni?

A tüdőrák tünete lehet újonnan jelentkező köhögés, véres köpet a köhögés után, légszomj, mellkasi fájdalom. Később, a betegség előrehaladtával más tünetek is jelentkezhetnek, így pl. fogyás, fáradtság, elhúzódó tüdőgyulladás, fájdalom a test más részeiben, vérszegénység. A tünetek bármelyikének előfordulásakor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Általában a háziorvoshoz kerülnek a tüdőrákra utaló tünetekkel a betegek, és gyanú esetén a háziorvos utalja őket szakorvoshoz, ahol további vizsgálatokkal – pl. MRI, szövettani vizsgálat – állapítják meg, hogy az adott beteg esetében tüdőrákról van-e szó. A daganatra általában  tüdőszűrés során derül fény, amely egyaránt lehet mellkasröntgen-vizsgálat, vagy az ennél modernebb CT-vizsgálat. A képalkotó vizsgálatok azonban csak a tüdőrák gyanúját, esetleg erős gyanúját kelthetik - egyértelmű diagnózis csak a szövettani vizsgálat után adható. 

A dohányzás a legfőbb oka a tüdőrák kialakulásának

Mivel a tüdőrák okai között a dohányzás kiemelt helyen szerepel, a tüdőrák elleni harc egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköze a dohányzásról való leszokás. A dohányosok nagy része már túl van néhány sikertelen leszokáson, és emiatt lehet, hogy kisebb meggyőződéssel határozzák el magukat egy újabb kísérletre. Holott azoknak, akik sikerrel letették a cigarettát, a nagy többségük csak többszöri nekifutásra jutott el a leszokásig. A környezet - rokonok, barátok, kollégák – támogatásának, ösztönzésének különösen nagy szerepe lehet a leszokás sikerességében, de abban is, hogy a veszélyeztetett csoportokba tartozó ismerősüket meggyőzzék a rendszeres szűrés szükségességéről.

Forrás :  Eurostat
              daganatok.hu
              Rákliga 

 

A tüdőrák és a dohányzásellenes szervezetek világszerte minden év novemberében tartják a Tüdőrák Hónapját, hogy felhívják a figyelmet a tüdőrákot okozó tényezőkre és a betegség elleni küzdelem szempontjaira, szerepére. A tüdőrák továbbra is a leggyakrabban előforduló rákbetegség.