Öt éven belül tervezik "feltámasztani" a gyapjas mamutot japán genetikusok. A kutatócsoport Iritani Akirával, a Kiotói Egyetem professzor emeritusával az élen oroszországi kutatólaboratóriumban őrzött mamuttetemből nyerik ki a klónozáshoz szükséges szöveteket.
Az eddig előkerült mamutleletek 80 százaléka Szibériából, az örök fagy birodalmából származik. A legjobb állapotban lévő jégkorszaki emlősöknek mind a mai napig megőrződtek a belső szervei és a szőrzete.
A tervek szerint a mamutsejtek magjával helyettesítik az elefánt petesejtjeinek a magját, ily módon az embrió a mamut génállományát hordozza majd. A petesejtet a továbbiakban az elefánt méhébe ültetik be. A japán tudósok reményei szerint a tudományos programot 5-6 éven belül siker koronázza. A klónozott borjú megszületése után széles körű vizsgálatokat végeznek majd, hogy kiderítsék, miért is haltak ki a gyapjas mamutok.
A gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) az elefántfélék családjának egy kihalt faja, amely a pleisztocénben, mintegy 135 ezer évvel ezelőtt jelent meg, és az utolsó jégkorszak végéig élt Eurázsiában és Észak-Amerikában. Marmagasságuk elérte a 4,2 métert, tömegük 6-8 tonna között mozgott. Testüket barna, bozontos szőrzet védte a hideg ellen, amely kétrétegű volt: a körülbelül 50 centiméter hosszú, durva fedőszőrzet alatt egy finomabb hőszigetelő szőrréteg is borította testüket.
Elefánt fogja kihordani és megszülni a klónozott mamut-bébit.