A magas vérnyomás vagy hipertónia egy nagyon gyakori kardiovaszkuláris betegség, amely az esetek döntő többségében életmóddal összefüggő okoknak tudható be. Mivel nagyon súlyos, sokszor életveszélyes szövődményekkel járhat, kiemelten fontos, hogy nyomon kövessük vérnyomásunk alakulását, és szükség esetén orvoshoz forduljunk.
A magas vérnyomásnak két fő típusa van, az elsődleges és a másodlagos hipertónia. Az elsődleges hipertónia azt jelenti, hogy a magas vérnyomásnak nincsen egyértelmű oka, hanem több tényező együttes hatásának következtében alakult ki. Számít a genetikai háttér, ezzel együtt nem lehet elmenni az életmódi tényezők fontossága mellett, ugyanis legtöbbször ezeknek tudható be a hipertónia kialakulása. A kockázati tényezők jól ismertek – a legfontosabbak a mozgásszegény életmód, a nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, az egészségtelen táplálkozás, a túlsúly, a túlzott sóbevitel, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a stressz.
A jóval ritkább másodlagos hipertenzió esetében a magas vérnyomás kialakulásának egyértelműen azonosítható oka van. Ez lehet hormonális probléma (pl. Cushing-szindróma, pajzsmirigyzavarok), veleszületett rendellenesség (pl. veleszületett szívhibák), de állhat a háttérben obstruktív alvási apnoé vagy éppen veseartéria-szűkület is.
A magas vérnyomás a megfelelő kezelés hiányában számos súlyos szövődményhez vezethet, ugyanis hosszú távon károsítja az ereket és a létfontosságú szerveket. A legfontosabbak:
Az amerikai, illetve európai kardiológiai szervezetek jelenleg eltérő osztályozási rendszereket alkalmaznak. Mi ebben a cikkben a Magyar Hypertonia Társaság és az Európai Hypertonia Társaság által alkalmazott tartományokat mutatjuk be felnőttek esetén.
Fontos tudni, hogy nem kell mindenkinek az optimális tartományon belül lennie, a megfelelő célértékeket a kezelőorvos határozza meg az egyén neme, életkora és egészségi állapota függvényében. Ezzel együtt amennyiben az emelkedett-normális vagy valamelyik hipertóniás kategóriába tartozunk, elengedhetetlen, hogy időről időre felkeressük háziorvosunkat, illetve folyamatosan nyomon kövessük a vérnyomásunk alakulását.
A fentiekből tisztán látszik, hogy a magas vérnyomás kezelése általában egy életmódi-, illetve egy gyógyszeres komponensből áll. (Bár a betegek egy részét sajnos nem lehet rávenni az életmódváltásra, nagyon fontos, hogy hallgassunk kezelőorvosunkra, ugyanis így tudjuk a lehető legalacsonyabbra csökkenteni a súlyos szövődmények kockázatát.)
Ha valakinél fennáll a III. fokozatú súlyos hipertónia, emellett az alábbi tünetek bármelyikét tapasztalja, azonnal hívjon mentőt! Ez ugyanis az úgynevezett hipertóniás válságra utalhat, ami életveszélyes lehet, ezért azonnal kezelni kell.
Ezekre a tünetekre kell nagyon odafigyelni: légszomj, mellkasi fájdalom, zsibbadás, gyengeség, hátfájás, megváltozott látás és beszédzavar.
A probléma az, hogy a magas vérnyomás általában semmilyen tünettel nem jár. Ezért is nevezik „néma gyilkosnak”. Amennyiben mégiscsak jelet ad magáról, az alábbi tüneteket tapasztalhatjuk:
Ezzel együtt ne bízzuk magunkat a véletlenre. Mérjünk rendszeresen vérnyomást, főleg, ha a magas kockázatú csoportokba tartozunk!
A magas vérnyomást sokkal jobb megelőzni, mint gyógyszeresen kezelni. Mire érdemes odafigyelni?
Természetesen az életmódváltás nagy kihívást tud jelenteni, azonban mégis fontos, hogy amit tudunk, megtegyünk az egészségünk érdekében. Nem csak a különféle súlyos betegségeket tudjuk megelőzni, de az életminőségünk is sokkal jobb lesz hosszú távon!
Tekintse meg a Szimpatika kardiovaszkuláris egészséget támogató termékeit!