A légszomj okai, kapcsolódó tünetei, kezelése

A légszomj és kapcsolódó tünetei

A légszomj vagy dyspnoe alapvetően egy tünet, amely mögött számos probléma állhat. A légszomj során a légzés nehezített, és azt érezzük, hogy nem kapunk elég levegőt. Jelentkezhet fizikai megterhelés során, de pihenés közben is, és gyakran komoly szorongást okoz a betegeknek. Ha huzamosabb ideig fennáll, jelentős mértékben rontja az életminőséget, mert korlátozza a fizikai aktivitást, illetve folyamatos pszichológiai feszültséget okoz. A betegek gyakran aggasztónak élik meg, hogy nem tudják azonosítani a probléma okát, illetve hogy sokszor nincsen olyan kezelési opció, amivel azonnal megszüntethető.

A légszomj tünetei

A légszomj maga is egy tünet, de kapcsolódhatnak hozzá további tünetek, például:

• fulladás, a „nem kapok elég levegőt” érzése,
• szapora légzés (tachyapnoe),
• szapora szívverés (tachycardia),
• szorongás, pánik,
• mellkasi fájdalom,
• gyengeség, fáradtság, levertség,
• szédülés,
• köhögés, stb.

A kapcsolódó tünetek azért lesznek fontosak, mert az orvos ezek segítségével tudja majd feltárni a probléma pontos okát.

A légszomj okai sokfélék lehetnek

A légszomj mögött logikus módon sokszor a tüdő és a légzési rendszer problémái állnak. Az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), a tüdőgyulladás, a krónikus hörgőgyulladás, a mellhártya gyulladása, hegesedése, a tüdőfibrózis, a légmell, a tüdőembólia és a tüdőrák mind-mind potenciális okok. Ahogy a dohányzás is: a nehéz dohányosok jelentős részénél idősebb korban előbb-utóbb megjelenik a légszomj. Ezek egy része ún. obstruktív elváltozás, azaz a légutak szűkülete okozza a problémát. (Klasszikus példa az asztma és a COPD.) A belélegzett idegentest és gőzök, gázok, valamint a súlyos allergiás reakciók szintén vezethetnek légszomjhoz.

Restriktív légcserezavarok

De gyakoriak az anatómia jellegű problémák is: a restriktív légcserezavarok során arról van szó, hogy a tüdő fizikai, illetve a légzőrendszer élettani problémái miatt nem képes kellően kitágulni a tüdő. A bordatörések, a mellkas deformitásai, a rekeszizom vagy a bordaközi izmok gyengesége, bénulása, a magasan álló rekeszizom mind-mind okozhatnak légzési zavarokat, bár a legtöbb esetben csak fizikai aktivitás közben.

Szív- és érrendszeri betegségek

Van, hogy a szív- és érrendszeri betegségek, például a keringési- és szívelégtelenség vezetnek légszomjhoz. Ha a bal szívfelet érinti az elégtelenség, a tüdő pangásossá válhat. A súlyosabb szívelégtelenség esetén pedig már nyugalomban is jelentkeznek a tünetek, a légszomj, a pihegés, gyengeség. De állhat a probléma mögött koszorúér-elmeszesedés és szívbillentyű-probléma is.

Egyéb okok

Számos egyéb ok is előfordulhat:

• magas vérnyomás,
• veseelégtelenség,
• refluxbetegség,
• terhesség,
• pajzsmirigy- és anyagcsereproblémák,
• központi idegrendszeri elváltozások,
• szorongás, depresszió, pánikrohamok.

A légszomj kezelése

A fentiekből láthatjuk, hogy rengeteg oka lehet a légszomjnak, amelyeket fel kell tárni a kezeléshez. A diagnózis felállítása ezért egy összetett folyamat, amely magában foglalja az anamnézis felvételét, a fizikális vizsgálatot (hallgatózás, kopogtatás), a légzésfunkciós teszteket (pl. spirometria), a különféle képalkotó eljárásokat (mellkasi röntgen, CT), illetve az esetleges további vizsgálatokat, például a vérgázanalízist vagy az EKG-t. A tünetek alapján ezen felül további specifikus tesztekre, vizsgálatokra is szükség lehet.

A kezelés során szinte mindig a háttérokokat kell kezelni. Mivel a légszomj okai nagyon szerteágazóak, ezért lehetetlenség lenne minden kezelési opciót felsorolni. Néhány példát azért megemlítenénk: a háttérprobléma függvényében szükséges lehet például az életmódváltás (dohányzás abbahagyása, sportolás, testsúlycsökkentés), a légzésterápia, gyógytorna, a különféle gyógyszeres kezelések, vagy adott esetben a műtéti beavatkozás. A kezelésről mindig az orvos dönt az azonosított probléma, illetve a beteg állapotának függvényében.

Mikor forduljunk azonnal orvoshoz?

Ha szokatlan, erős légszomjat tapasztalunk, fontos, hogy minél hamarabb felkeressünk egy orvost. Ha valakinél az alábbi tüneteket tapasztaljuk, hívjunk mentőt, vagy vigyük be egy sürgősségi osztályra:

• mellkasi fájdalom is jelentkezik,
• a beteg gőzt, gázt vagy idegentestet lélegzett be,
• heves allergiás reakció alakult ki, például rovarcsípés nyomán,
• erős asztmás rohama van, ami kezelés hatására sem múlik el,
• valakinél először jelentkezik légszomj vagy ennyire intenzív légszomj, ami nem múlik, esetleg súlyosbodik is,
• elkékül a bőr, illetve az ajkak,
• az illető cukorbeteg,
• a beteg lázas.

Tekintse meg a Szimpatika kínálatában kapható köhögéscsillapítókat!