Lázcsillapítás: mikor van rá szükség?

Mi is az a láz pontosan?

A láz egy összetett élettani folyamat, amely során megemelkedik a testhőmérséklet. De hogyan is alakul ki? Érdemes onnan kezdeni, hogy szervezetünk hőszabályozó idegrendszeri központja az agyban található hipotalamusz. A hipotalamusz neuronjai úgy működnek, mint a termosztát a lakásban. Ha érzékelik, hogy a testünk hőmérséklete az optimálisnál magasabb vagy alacsonyabb, akkor változtatnak szervezetünk hőtermelésén és hőleadásán. Vagyis ha úgy érzik, hogy a test túl meleg, akkor a bőr erei kitágulnak, és izzadni kezdünk, ha pedig a test túl hűvös, akkor az erek összeszűkülnek, az izzadás pedig csökken.

A hipotalamusz fenti tevékenységének, a hőtermelés és a hőleadás szigorú egyensúlyban tartásának köszönhetően az emberi test hőmérséklete nagyjából állandó, körülbelül 36,6 °C átlagosan. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez tényleg csak egy átlagos érték, mert egyénenként is lehetnek kisebb eltérések, és a nap folyamán is ingadozik a testhőmérsékletünk. Általában a hajnali-reggeli órákban a legalacsonyabb, és délután a legmagasabb. A testhőmérsékletet ráadásul egy sor tényező befolyásolhatja a stressztől, az elfogyasztott ételeken és italokon át a sportig.

Mikortól van láz?

Gyakori kérdés, hogy mikortól van láz – pontosabban hogy hány fokos testhőmérséklettől beszélünk lázról. Egészséges szervezetben a testhőmérséklet 36-37 fok között mozog. 37 és 38 fok között hőemelkedésről, 38 fok felett lázról, 39 fok felett pedig magas lázról beszélünk.

Mitől lázasodunk be?

Lázat rengeteg minden okozhat: leggyakrabban valamilyen fertőzés áll a háttérben, és a láz a baktérium vagy vírus okozta betegség egyik kísérőjelensége. De lehet valamilyen gyulladás, daganat, allergia, autoimmun betegség, hormonzavar, napszúrás is az okozója, sőt vannak olyan esetek is, amikor valaki pszichés okokból is be tud lázasodni. Továbbá egyes védőoltások következményeként is belázasodhatunk. Ritkább esetben okozhat lázat az is, ha a hipotalamusz, vagyis a hőszabályozó központ sérül, betegszik meg.

A láz három szakasza

Ahogy bekerülnek a kórokozók a testünkbe, az ellenük védekező fehérvérsejtekből felszabadulnak az úgynevezett pirogének, vagyis a lázat okozó anyagok. A pirogénekre reagál a hipotalamusz azzal, hogy hőtermelésre ösztönzi a testet. (Pirogének egyébként a külvilágból is érkezhetnek, például a baktériumok termelte mérgező anyagok, a toxinok formájában.) A magasabb testhőmérséklet akadályozza egyes vírusok és baktériumok szaporodását, segíti az immunrendszer aktivitását, a nyiroksejtek ellenanyag termelését, vagyis így az egész test hatékonyabban dolgozik a fertőzés ellen. A láz kialakulásának folyamata három szakaszból áll.

Az első szakasz során fázik a beteg

A láz első szakaszában tehát hőtermelés folyik, amiből a beteg annyit érzékel, hogy elkezdi rázni a hideg, didereg, libabőrös lesz. A bőr sápadt lesz, a benne futó erek ugyanis összehúzódnak, az izzadás csökken. A beteg aluszékonnyá, kimerültté válik, legszívesebben egy meleg takaró alatt feküdne egész nap. A hőtermeléssel, a test hőmérsékletének emelkedésével együtt megemelkedik a pulzusszám és a légzésszám is.

A második szakaszban stabilizálódik a testhőmérséklet

A láz következő, második szakaszában a test hőtermelése és hőleadása kiegyenlítődik, és egy, a normálisnál magasabb szinten stabilizálódik. A láz tehát már nem emelkedik tovább, de még nem is csökken. A beteg már nem fázik, a bőre meleggé válik, de még nem izzad. Mivel a szaporább szívverés és légzésszám ebben a szakaszban is jellemző, a tartós láz, bármennyire is hasznos a betegségek legyűrésében, megterheli a szervezetet. Különösen igaz ez a szívbetegségben vagy egyéb krónikus panaszoktól szenvedőkre. Ezért a tartós vagy különösen magas, 39 °C-t meghaladó láz csillapítandó, még akkor is, ha ma már tudjuk, hogy a láz milyen fontos szerepet játszik a betegségek elleni harcban.

A harmadik szakaszban a láz izzadság társaságában jelentkezik

A láz utolsó szakaszában a láz izzadság megjelenésével jár. Ebben a fázisban a javulást (vagy a lázcsillapítást) érzékelve a hipotalamusz visszaállítja a testhőmérsékletet az eredeti értékre, hűteni kezdi a szervezetet, vagyis a láz csökkenni kezd. Ilyenkor a beteg bőre még melegebb lesz, kipirul, mert a bőr erei kitágulnak, és a test hevesen izzadni kezd. A bő verejtékezés miatt a szervezet sok folyadékot és sót veszít, amit pótolni kell, ezért ebben a szakaszban különösen fontos a folyadékfogyasztás.

Mikor szükséges lázcsillapítás?

Régen az volt a bevett szokás, hogy a lázat szinte azonnal csillapították. Ma már változott az orvosok hozzáállása, ugyanis a láz hasznos élettani funkciókat tölt be. Akadályozza a baktériumok és vírusok szaporodását, illetve serkenti az immunrendszer működését.

Ezért ahogy korábban már említettük, ma már az az ökölszabály, hogy a lázat csak akkor kell csillapítani, ha diszkomfortot okoz a betegnek, vagy komoly egészségügyi kockázattal jár. A kockázatok főleg hosszan tartó láz esetén jelentősek, de bizonyos esetekben rövid időtartam esetén is súlyosak lehetnek. Érdemes tehát külön áttekinteni néhány helyzetet, amelyeknél a kockázatok megszüntetéséhez fontos a testhőmérséklet csökkentése.

A krónikus betegeknél kiemelten fontos a lázcsillapítás

A láz ezzel együtt megterheli a szervezetet: megemeli a pulzust és a légzésszámot, és az anyagcsere-folyamatokra is hatást gyakorol. Ezért csillapítása különösen indokolt szív- és tüdőbetegeknél, vagy más krónikus betegség miatt rossz általános egészségi állapotú személyeknél. Náluk ugyanis a láz jelentette élettani terhelés súlyos következményekkel járhat.

Az újszülötteknél is magasabb a kockázat

Az újszülöttek és csecsemők idegrendszere még kialakulatlan, így nagyon ritkán lázasodnak be. Amennyiben három hónap alatti csecsemő lázas, mindenképp orvoshoz kell fordulni! Ugyanez a teendő, ha 3-6 hónapos gyermekünk 38 fokosnál magasabb lázat produkál.

Lázcsillapítás gyerekeknek – inkább gyógyszereket alkalmazzunk!

Gyerekeknek általában a gyógyszeres lázcsillapítást javasolják az orvosok. Amennyiben diszkomfortot tapasztal a gyermek, gyógyszerekkel, leginkább paracetamol- vagy ibuproféntartalmú készítményekkel javasolt a kezelés. A kúpok, a tabletták, a cseppek és a szirupok mind számításba jöhetnek. Hideg vizes fürdővel és egész testre felhelyezett hideg borogatással viszont nem javasolt a lázcsillapítás gyerekeknek (és felnőtteknél sem a fizikális lázcsillapítás az ideális módszer.)

39 fokos láz gyereknél: mi a teendő?

Sok szülő megijed, ha magasabbra kúszik gyermeke testhőmérséklete. Pedig a 39 fokos láz gyerekeknél nem feltétlenül probléma. Amennyiben a közérzete nem rossz, nem is feltétlenül kell csillapítani. Ezzel szemben a 40 fokos láz gyerekeknél már a legtöbb esetben csillapítandó, bár ebben az esetben is kérjük ki gyermekorvos véleményét a lázcsillapításról.

Tekintse meg a Szimpatika lázcsillapításra alkalmas készítményeit!