A kutatások részint fokvárosi, részint amerikai egyetemeken - az Észak-Karolinai és Harvard Egyetemen - zajlottak. A tanulmányhoz több éven keresztül rendszertelen időpontokban vérmintákat vettek a kutatók két HIV-fertőzött nőtől. Ez tette lehetővé, hogy megfigyeljék, miként változtak az eltelt idő alatt a nők antitestjei és maga a vírus.
A vizsgálatokból kiderült, hogy a glikán nevű cukormolekula - amely a vírus külső fehérjeburkának egy bizonyos pontján jelent meg - idézte elő, hogy az érintett nők immunrendszere képes volt a HIV-vírusok 88 százalékát elpusztító antitestek termelésére.
"Ezek a széles körben hatékony antitestek nem gyógyítják meg a HIV-fertőzöttséget, de megelőzik, hogy a vírus megfertőzze az egészséges sejteket" - hangsúlyozták a kutatók. A felfedezés reményt ébreszt arra, hogy maholnap a vírus többféle törzsével szemben hatékony HIV-vakcinát fejleszthessenek ki.
