Közel 40 éve ismerjük az allergiás tünetek okozóját

Az IgE (immunglobulin E) elnevezésű ellenanyag szerepéről dr. Balogh Katalin allergológust, az Allergiaközpont főorvosát kérdeztük.

Nem csak a modern kor betegsége

Az allergiások számának az utóbbi évtizedek során tapasztalt drasztikus emelkedése miatt egyfajta civilizációs betegségnek tartjuk, azonban ez nem jelenti azt, hogy a betegség korábban ne létezett volna. Már az időszámításunk előtti időkből is maradtak fenn az allergia jelenlétére utaló történetek. A római Claudius császár fia például lószőrallergiától szenvedett: vélhetőleg ez okozta, hogy Britannicus könnyes szemekkel és kiütésekkel reagált az állatok közelségére. Feltehetőleg az allergiához kötődik Lucretius, római filozófus megállapítása is, miszerint ami az egyiknek gyógyszer, az a másiknak méreg. Az allergia „modern” korszaka azonban az 1800-as években indult el, a szénanátha fogalmának meghatározásával.

Eseménydús időszak

A 19. és a 20. század számos újítást hozott az allergia megismerésének terén. Elkészült az allergiás bőrpróbaként is ismert első, a betegség vizsgálatára alkalmas teszt; később felismerték és anafilaxiának nevezték el a legsúlyosabb allergiás reakciót. Először alkalmazták az immunterápiát, ami a mai napig az egyetlen tartós megoldást nyújtó kezelés allergia ellen, mivel nemcsak a tüneteket kezeli, hanem az allergia kiváltó okára hat. Elkészült az első antihisztamin-, majd kortikoszteroid-tartalmú készítmény is. Megismerhettük Judyt, a tízéves cocker spánielt, akinek közreműködésével fontos előrelépés történt a betegség működésének megismerésében: felfedezték az ún. hízósejtek szerepét az allergiás reakció kialakulásában.

Áttörés a diagnosztikában

A felfedezés fontos szerepet játszott abban, hogy később Teruko és Kimishige Ishizaka kutatók 1966-ban az IgE-típusú antitest azonosításáról számolhattak be. „Az allergiás beteg immunrendszere bizonyos külső ingerek hatására ellenanyagot termel egy-egy allergén ellen. Ez az ellenanyag az, mely hozzákapcsolódik a hízósejtekhez. Amikor az érzékennyé vált személy újból találkozik az allergénnel, akkor az allergénmolekulák összekapcsolódnak a hízósejtekhez kötődött ellenanyag-molekulákkal. Ennek hatására a hízósejtekből kiürülnek az allergiás gyulladásért felelős anyagok, amelyek közül a legismertebb a hisztamin. A szervezet különböző részeibe – például a kötőhártyára vagy az orrnyálkahártyára – eljutva ezek a szöveteket irritáló anyagok okozzák az allergiás reakciót” – foglalja össze az IgE szerepét dr. Balogh Katalin.

Az IgE jelentősége

Az IgE-ellenanyag szintje megemelkedik például a pollenekre, állatszőrökre, rovarcsípésekre és a legtöbb élelmiszerre adott allergiás reakció során. Az IgE-szint akkor is magas marad, ha az allergén már nincs jelen, értéke csak nagyon lassan csökken, ezért is alkalmas az allergia diagnosztizálására. Az IgE vérből történő azonosítására általában kisebb, 2 év alatti gyermekek esetében kerül sor, akiknél az alkaros bőrteszt életkorukból adódóan még nem kivitelezhető, vagy ha a bőrteszt azért nem végezhető el, mert panaszai miatt a beteg nem hagyhatja abba az allergia elleni gyógyszerek szedését.


Forrás: www.allergiakozpont.hu