Korunk betegsége: a szemszárazság

A szemfelszínt könnyfilm borítja, amelynek feladata, hogy nedvesen tartsa a szaru- és kötőhártyát, valamint oxigénnel és egyéb tápanyagokkal lássa el a szaruhártyaréteget, illetve kiegyenlítse annak egyenetlenségeit is. Mindezek mellett pedig védelmet nyújt az idegen anyagok és kórokozók ellen. Egy egészséges szem másodpercenként nagyjából 1-2 mikroliternyi könnyet termel, amit 8-10 másodpercenként pislogással oszlat el, ezzel biztosítva a könnyfilm folytonosságát. Ha pedig ez a folyamat megszakad, akkor szemszárazságról beszélünk, ami azzal jár, hogy a könnyfilm nem tudja ellátni megfelelően a funkcióját. A problémára utalhat a homályos látás, a szúró, égő érzés, valamint a fényérzékenység is.

Sokat mobilozunk

A legtöbbet azzal ártunk a szemünknek, hogy a munkavégzés miatt órákat töltünk a monitor előtt, ezen kívül telefonon olvassuk a híreket, játszunk, chaten kommunikálunk és közösségi oldalak hírfolyamait fürkésszük. Közben pedig elfeledkezünk arról, hogy a ránk ömlő információk nem csupán az agyunk számára megterhelőek, de a szemünk is kimerül a folyamatos elektronikai eszközök használata közben. Ugye, megvan az az érzés, amikor összefolynak ön előtt a betűk és szúró, égő érzés alakul ki a szemben? Ezek a kellemetlen tünetek, melyeket a szemfelszín kiszáradása okoz, a kontaktlencsét viselők számára még inkább zavaróak lehetnek. A csökkent pislogási reflex is okolható a probléma kialakulásáért. Amikor például telefonon olvasunk és összpontosítunk, mindig kevesebbet pislogunk.

Miniszteri rendelet szemünk egészségéért 

A szemfelszín nedvesítéséhez 5-10 másodpercenkénti spontán pislogás az elégséges. Kutatások szerint azok, akik naponta több órát monitor előtt töltenek, ennél kevesebbet pislognak percenként. Ez nem csupán szemszárazsághoz vezet, de akár fáradtságérzetet, tompa fejfájást is előidézhet. A képernyő előtti munkavégzést miniszteri rendelet is szabályozza. E szerint 50 perc után 10 percnyi szünetre fel kell állni a monitor elől, és 6 óránál nem szabadna többet gép előtt tölteni egy nap. A naponta több órát számítógép előtt ülők jó, ha tudják, hogy a monitor megfelelő beállítása is segíthet a szemszárazság érzetének csökkentésében. Úgy helyezzük el a képernyőt magunk előtt, hogy inkább lefelé kelljen tekintenünk, így szűkebb a szemrés, kisebb felületen párolog a könny.

A kialakult szemszárazság kezelése 

A szemszárazság több okból alakulhat ki, ennek megfelelően kezelése is többrétű. Az egyik ok lehet a csökkent könnytermelés, ami kialakulhat a könnymirigy betegségei (pl. gyulladás, sérülés, daganat, hegesedés) miatt, de bizonyos gyógyszerek (pl. szteroid, hormonpótló terápia, magas vérnyomásra szedett gyógyszerek) is okozhatják. Főként 45 éves kor felett a hölgyek körében egyre gyakoribb a száraz szemhez köthető panaszok megjelenése, ami hormonális változásokra vezethető vissza. A másik ok lehet a fokozott könnyfilm párolgás, elfolyás, például a szemhéjak hibás állása, krónikus szemhéjszél gyulladás, A-vitamin hiánya, kontaktlencse viselés, csökkent pislogás reflex, allergia, bizonyos gyógyszerek használata (pl.: aknés bőr kezelés a fiatalabb korosztályban). A száraz szem az esetek túlnyomó részében a megfelelő összetételű tartósítószer-mentes műkönnyel, szemgéllel jól kezelhető. Súlyosabb esetekben könnypont dugók behelyezésére, könnypontok elzárására is szükség lehet, ezzel megakadályozva a könny elfolyását a szem felszínéről. Ezek a terápiás megoldások segítenek abban, hogy a szaruhártya felszíne folyamatosan nedves maradjon.

Szemszárazság lézeres műtét után

Lézeres szemműtét után is jelentkezhet a száraz szem érzése, azonban ez az esetek túlnyomó részében csak ideiglenesen, mindössze néhány hónapig okoz enyhe kellemetlenséget. A szemszárazság minden típusú lézerkezelés után előfordulhat és többnyire azért alakul ki, mert a műtét során a szaruhártyában található érzőidegek egy része sérül. Ezeknek az idegeknek a regenerációjához egyénenként eltérő időre van szükség. Kisebb százalékban a műtét alatt használt szemhéjterpesztő is magyarázza a csökkent könnytermelést, mivel ez az eszköz kezelés közben nyomást helyez a könnymirigyre. Néhány hét regenerálódásra ebben az esetben is szükség van.

„A panaszokra elsősorban műkönnyet szoktunk ajánlani. A piacon rengeteg műkönny elérhető. Egyénre szabottan, a páciens szubjektív panaszai függvényében választjuk ki a megfelelőt. Műkönny mellett néha szükség van a szemhéjak langyos vizes borogatására is, vagy kifejezetten erre a célra kifejlesztett szemmaszkkal történő melegítésére, ami után a szemhéjakat finoman át kell masszírozni. Az intenzív pulzus fénykezelés (IPL) is megoldás lehet, de ezt csak a gyógyulási időszak letelte után lehet alkalmazni. A tünetek rendeződését követően el lehet hagyni a műkönny használatát. A szemszárazság a lézeres szemműtét után túlnyomó részben szerencsére csak ideiglenes és a szemüvegmentesség, éleslátás öröme kárpótolja a pácienseket az apró kellemetlenségért” – mondja Dr. Jaros Katarína, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.

A szemszárazság jelei, tünetei:

 - szúró, égő, viszkető érzés a szemben

 - reggelre beszáradt váladék főként a belső szemzugban

 - fényérzékenység

 - szempír

 - idegentest érzése a szemben

 - a kontaktlencse viselése kényelmetlenné válik

 - fáradt szem érzet éjszakai vezetéskor

 - homályos látás vagy szemfáradtság

Mikor és mi jelenthet rizikót?

50 feletti életkor: az évek előrehaladtával csökken a könnytermelés. A szemszárazság előfordulása a korral fokozódik.

Több nőt érint, mint férfit: a könnyhiány gyakran alakul ki a várandósság alatt végbemenő hormonális változások következtében, a fogamzásgátló tabletták szedése miatt, illetve a menopauza alatt szedett gyógyszerek hatására is.

A-vitamin hiánya: ha valaki diétát folytat, előfordulhat, hogy nem megfelelő mennyiségű A-vitamint visz be. Holott az A-vitamin fontos szerepet játszik a látásunk és könnyünk minőségében. A legtöbb A-vitamin a májban, a brokkoliban, a sárgarépában, a tojásban és az omega-3-ban is gazdag halban található meg.

Forrás: Budai Szemészeti Központ