Körte – A zamatos immunerősítő

Magyarországon az első írásos emlék, amelyben a gyümölcs kurtuel fa kifejezésként szerepel, a Tihanyi Apátság Alapítólevele 1055-ből. Itthon évente átlagosan 33 000 tonnát termelünk, de a bőséges években a termés mennyisége elérheti a 40 000 tonnát is.

Körte a kertünkben

A körte az igényesebb gyümölcsök közé tartozik. Sok csapadékot és alapvetően meleg hőmérsékleti viszonyokat, emellett párás levegőt és tápanyagban gazdag, enyhén savas talajt igényel. Nehezen tűri a szárazságot, ezért ha homokos talajba ültetjük, azt bőségesen dúsítani kell humuszformáló és nedvességtartó anyagokkal. A körtefa számára az agyagos talaj a legmegfelelőbb élettér. Egy átlagos körtefa 10–17 méter magasra is megnőhet, ezért egy kisebb kertben a bokor típusú vagy a piramis alakú fa előnyösebb választás.

A legnépszerűbb körtefajták

• Bosc kobak körte: Magyarországon a legnagyobb mennyiségben termesztett körtefajta. Tartós tárolásra szeptember közepén szedhető, ekkor éri el a fajtára jellemző minőségi jegyeket. A gyümölcs méretét tekintve, a maga 180–280 grammjával igen nagynak számít. Felülete rozsdamázzal fedett, héja közepes vastagságú. Húsa sárgásfehér, olvadó. Közepesen későn fordul termőre, ezt követően viszont rendszeresen és bőven terem. Kevésbé érzékeny, jól bírja a szállítást, ezért a kereskedők körében is igen népszerű.
• Vilmos körte A világon a legelterjedtebb, hazánkban a Bosc kobak után a legkeresettebb körtefajta. Augusztus második-harmadik dekádjában szedhető. Tárolási módtól függően akár három hónapig is eltartható. Gyümölcse elérheti a 160–220 grammot is. Éretten szép sárga, a gyümölcs héja a napos oldalon enyhén pirosas színezetet nyer. Húsa fehér, olvadó, illatos, édes-savanykás ízű, muskotályos zamatú. Korán termőre fordul, ezért évente terem. A Vilmos körtéből készült pálinka zamata és ízvilága miatt az egyik legnépszerűbb gyümölcspárlat hazánkban.

• Hardenpont téli vajkörte: Hardenpont apát nemesítése, a Hardenpont téli vajkörte az egész világon ismert körtefajta. A Magyarországon is kedvelt nagy méretű körtét októberben lehet szüretelni, és decemberig szükséges megfelelő körülmények között tárolni ahhoz, hogy húsa megpuhulva fogyaszthatóvá váljon.
• Japán körte – Nasi: A Nasi névre hallgató, Japánban termesztett körtét számos néven ismeri a világ. Többek között vízi körte, ázsiai körte, almakörte, körtealma névre hallgat. Tulajdonságát tekintve alakja, színe, beltartalmi értéke és érési típusa is eltér európai társaiétól. Gyümölcse fán beérő, húsa fehér vagy sárgásfehér, illatos és lédús. A japán körték szilárdak, mégis ropogósak és lédúsak, víztartalmuk 85–86%. Cellulóz-, hemicellulóz- és pektintartalma igen magas, ezért fogyasztása táplálkozásbiológiai szempontból is előnyös. Magyarországon jó termőhelyen, intenzív körülmények között a gyümölcsök tömege elérheti a 150–250 grammot is.
• Süsü kedvence:  Vackoron ma a vadkörtét értjük. Régen a termesztett körték egy típusát, elsősorban a kis méretű gyümölcsöket nevezték így. A vadkörtét a természetben, az erdőkben, erdőszéleken maguktól termő, nem csak apró, de kövecses, azaz kemény, daraszerű, nehezen rágható húsú, frissen való fogyasztásra nem igazán alkalmas fajtaként ismerték. 

Egészségünkre!

• A körte igazi immunerősítő gyümölcs, a téli időszak előtt rendszeres fogyasztása nagyban hozzájárulhat szervezetünk raktárainak feltöltéséhez.
• Kevés kalóriát tartalmaz (kb. 55 kcal/100 g), ezért étkezés előtt fogyasztva jótékonyan hat a szervezetünkre.
• Számos vitamint tartalmaz: A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, valamint C-, E-, K- és J-vitamint.
• C-vitamin-tartalma jelentős, ezért egy átlagos méretű körte elfogyasztása már fedezi a napi C-vitamin-szükségletünket.
• Nyersen fogyasztva kálium- és rézforrás.
• Élelmi rostokban és antioxidánsokban is igen gazdag.
• Csökkenti a cukorbetegség és a szívroham esélyét. Magas pektintartalma pedig gátolja a zsiradékok és a koleszterin felszívódását.
• Kedvezően befolyásolja a bélműködést, és csökkenti a vastagbélrák kialakulásának veszélyét. Továbbá elmulasztja az égő érzést a gyomorban, ezért fogyasztása a túlzott gyomorsavtermeléssel küzdőknek is ajánlott.

Egy igazi vendégváró

A kedvelt őszi gyümölcsből akár egy egész menüsort is összeállíthatunk a konyhában. Előétel gyanánt a kéksajttal sült körte nagyszerű vendégváró finomság lehet. A fahéjas körteleves hűvös időben, melegen kínálva szintén ínyencségnek számít. Főételként remek választás a sós fogások mellé is. A mézes-mustáros csirkecomb hagymával és körtével összesütve kiváló párosítás. Ugyanakkor friss és ropogós saláták alapanyagaként is megállja a helyét. A teljes étlapról nem maradhatnak le a desszertek sem. A gyömbéres-körtés pite, a körtés morzsasüti, a körtés galette vagy a körtés gyümölcsrizs ízletes és egészséges finomság. A téli hónapokra lekvár és dzsem is készülhet belőle. Utóbbi citrommal, gyömbérrel és cukorral összefőzve igazi édes élvezet lehet a hideg estéken.

Tudtad?

• Az ókori görögök a hányinger enyhítésére és kezelésére használták.
• Az 1700-as években a vajgyümölcs becenevet adták a körtének bársonyos és lédús állaga miatt.
• Európában a dohány elterjedése előtt a körtefa levelét használták hasonló élvezeti cikként.
• A világ legdrágább körtéje Buddha alakú, mai árfolyamon majdnem háromezer forintba kerül.
• A körte olvadós állaga hasonlít a vajéhoz, ezért több fajtára a francia „beurre” kifejezést használják.
• A vérkörte, vagyis a vérbelű körte kevésbé ismert, kis termésű, nyáron érő, elég kövecses körtefajta. Pálinka, ecet és kompót is készülhet belőle.
• A körtefa faanyagát húsok füstölésére is használják, de készülnek belőle bútorok és konyhai kiegészítők is.
• A zöld és még éretlen körték tárolására a 10 °C alatti hőmérséklet az optimális, így csemegénk hónapokig is elállhat a hűvös kamra polcain.

Borítókép: elements.envato.com