Kókuszolaj

A kókuszolaj alapvetően a kókuszpálma magjának – tehát a kókuszdiónak – szárított beléből sajtolt növényi olaj. A kókusz szárított belső részét koprának nevezik, és számos trópusi ország gazdaságában tölt be kiemelkedő szerepet a termelése és az exportálása.

Kókuszzsír vagy kókuszolaj?

Megtévesztő lehet a két elnevezés, de valójában a kókuszzsír és a kókuszolaj ugyanazt az anyagot takarja, a különbség mindössze a halmazállapotukban van. A kókuszolaj 22-24 °C alatt megdermed, ebben a formájában pedig kókuszzsírnak nevezik. Ilyenkor vajszerű, a színe fehér. Fontos megjegyezni, hogy a kókuszolaj minőségére semmilyen hatással nincs az, hogy milyen halmazállapotú. A kókuszzsír felmelegítve rögtön visszanyeri folyékony formáját.

Kókuszolaj fajtái

A kókuszolajnak általában három fő típusa van: a finomított, a hidegen sajtolt vagy extra szűz, valamint a szűz kókuszolaj. Ezek között azonban jelentős különbség van az előállítási módszert és az olaj minőségét tekintve.

Hidegen sajtolt kókuszolaj

A hidegen sajtolt kókuszolaj a terméknek az a változata, melyet az olívaolajhoz hasonlóan alacsony hőmérsékleten, kizárólag préseléssel állítanak elő. Ez a módszer segít megőrizni az olaj természetes tápanyagtartalmát és megmarad a jellegzetes kókuszaromája. A három típus közül ez a legtisztább és a legmagasabb beltartalmú változat, ebből következően a kókuszolaj egészségünkre nézve pozitív tulajdonságait is ez a változat hordozza leginkább.

Fontos megjegyezni, hogy a hidegen sajtolt kókuszolajnak ugyanolyan magas a telítettzsírsav-tartalma, mint más kókuszolajoknak, így az ilyen prémium termékek fogyasztásakor is ajánlott odafigyelni a mértékletességre.

Szűz kókuszolaj

A boltok polcain találkozhatunk szűz vagy szűrt kókuszolaj néven árusított termékekkel is. Ezekről azt érdemes tudni, hogy előállításuk a hidegen sajtolt változatéhoz hasonlóan történik, épp csak annyi különbséggel, hogy ezt melegen sajtolják. 

A folyamat során viszont több, a melegre érzékeny értékes összetevő elvész. A kókuszolaj egyik fő alkotóelemének számító, vírus- és baktériumölő hatású laurinsavnak akár az 50%-a is elbomlik a folyamat során.

Érdekesség, hogy a laurinsav jelenlétét a kókuszolajban először az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőse, Görgei Artúr mutatta ki.

Ízében jóval enyhébben fedezhető fel a kókusz aromája, mint a hidegen sajtolt változat esetében. Alkalmasabb olyan receptekhez, ahol nem szeretnénk, hogy a kókuszaroma túl erős legyen.

Finomított kókuszolaj

A finomított kókuszolajat a többihez hasonlóan szintén koprából (a kókuszdíió kiszárított belső része) állítják elő, ám az eljárás magas hőmérsékleten zajlik vegyi anyagok használatával. Az ilyen módon előállított zsiradék kiválóan alkalmassá válik a sütéshez.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a finomítási folyamat során több tápanyag és antioxidáns is elvész az olajból, ezért tápértéke alacsonyabb, mint az extra szűz vagy a hidegen sajtolt változatoké.

Hidrogénezett kókuszolaj

Ez a változat kevésbé található meg a boltokban, mert elsősorban az élelmiszeripar használja. Találkozhatunk vele többek közt süteményekben, kekszekben és más rágcsálnivalókban. Fontos megjegyezni, hogy – más hidrogénezett zsírokhoz hasonlóan – a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő transzzsírsavak aránya is megemelkedik benne.

Összetétele

A kókuszolaj több mint 90%-ban telített zsírsavakból áll, legnagyobb arányban (40%) a már korábban említett laurinsav alkotja. Emellett tartalmaz polifenolokat, E- és K-vitamint vagy például vasat is. Arra vonatkozóan, hogy mennyire egészséges, eltérőek a vélemények, hiszen a telített zsírokat alapvetően a kerülendő kategóriába sorolják. Ahogy azonban többfelé is olvasható, olyan telített zsírsavakat tartalmaz, melyek szénlánca közepesen hosszú, így ezek teljesen más egészségügyi hatást fejtenek ki.

Mire jó a kókuszolaj?

A kókuszolaj pozitív élettani hatásai

Megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy a kókuszolaj mennyire számít egészségesnek, de azt talán nem tévedés állítani, hogy mértékletesen fogyasztva a jó minőségű kókuszolajnak számos pozitív élettani hatása lehet.

A korábban említett zsírsavak nagy részéről elmondható, hogy közepes láncú zsírsavak alkotják, amelyek gyorsan és könnyen emészthetők, a szervezet képes őket azonnal energiává alakítani.

Ezen abszolút pozitív hatások mellett fontos a kókuszolaj antioxidáns-tartalma, ami segíthet a szabad gyökök semlegesítésében, amelyek károsíthatják a sejteket, és hozzájárulhatnak az öregedési folyamatokhoz és bizonyos betegségek kialakulásához. 

Mindezek mellett viszont muszáj szót ejteni arról is, hogy a korábban szuper-élelmiszerként (superfood) hivatkozott kókuszolaj távolról sem tartozik ebbe a kategóriába.

Rendkívül sok telített zsírsavat tartalmaz, márpedig utóbbiról köztudomású, hogy hosszú távú, nagy mennyiségű bevitele kapcsolatba hozható a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növekedésével.

Emellett, más zsiradékokhoz hasonlóan, magas a kalóriatartalma, ezért mértéktelen fogyasztása súlygyarapodáshoz és elhízáshoz vezethet. Bár általában az emberek jól tolerálják a kókuszolajat, egyesek érzékenyek lehetnek rá, és emésztési panaszokat, például hasmenést vagy puffadást tapasztalhatnak fogyasztása után.

Gyulladáscsökkentő

Magas antioxidáns-tartalma miatt gyulladáscsökkentő hatású lehet. Ezenfelül a kókuszolaj jelentős mennyiségben tartalmaz laurinsavat, melynek erős antibakteriális és antivirális tulajdonságai vannak. A gyulladás gyakran társul fertőzésekkel, és a laurinsav segíthet a kórokozók elleni védelemben, ezzel hozzájárulva a gyulladás csökkentéséhez. Ezen hatások eléréséhez viszont mindenképp a kevésbé finomított verziókat érdemes választani, lehetőleg a hidegen sajtolt változatot, hiszen ebben találhatók meg nagy mennyiségben az említett összetevők.

Fájdalomcsillapító

A kókuszolajnak nincs olyan elsődleges összetevője, amely fájdalomcsillapító hatású lenne, az erről szóló információ tévhit. Mindazonáltal a már említett gyulladáscsökkentő hatás egy kiegyensúlyozott étrend részeként hozzájárulhat az általános egészség javításához, amely esetenként enyhítheti a fájdalmat is.

Testápoló

A kókuszolajat a trópusi vidékeken évezredek óta használják bőr- és hajápolási célokra. Használatával hidratálhatjuk és táplálhatjuk bőrünket, segíthet a száraz bőr kezelésében. Antioxidáns tulajdonságai miatt a bőrgyulladás csökkentésében is szerepet kaphat. A hajon alkalmazva segíthet erősíteni a hajszálakat és hidratálni a fejbőrt.

Fogszuvasodás ellen

Ha a fogmosás kiváltására nem is alkalmas, a kókuszolajnak antibakteriális tulajdonságai segíthetnek a szájüregi egészség megőrzésében és a fogszuvasodás megelőzésének támogatásában. A laurinsav antibakteriális hatásával például hozzájárulhat a szájban jelen lévő káros baktériumok elpusztításához.

Memóriajavító hatású

A kókuszolajnak egyes kutatások szerint lehetnek pozitív hatásai a memóriára, de a témában végzett kutatások eredményei még vegyesek és korlátozottak. A pozitív szerepet a közepes láncú zsírsavaknak (MCT) tulajdonítják, melyek azonnal energiává alakulnak, és könnyen átjutnak a vér-agy gáton. Ez a tulajdonság arra utalhat, hogy a kókuszolaj potenciálisan hasznos lehet az agy működésének támogatásában.

Fogyást serkentő hatás

Csodaszernek egyáltalán nem lehet nevezni a kókuszolajat, ha fogyásról van szó, némi pozitív hatása azonban lehet. Itt persze azt is fontos hangsúlyozni, hogy bár a kókuszolaj néhány tulajdonsága segíthet támogatni a fogyást, túlzott fogyasztása épp ezzel ellentétes hatást is kiválthat.

Ezzel együtt érdemes lehet alkalmazni, hiszen zsíros állaga és íze hozzájárulhat a telítettségérzet kialakulásához, ami segíthet csökkenteni az étvágyat, míg a benne található zsírsavak anyagcsere-gyorsító hatása némileg szintén hozzájárulhat a fogyáshoz.

Borítókép: unsplash.com