Min alapul a kognitív viselkedésterápia?
A kognitív viselkedésterápia atyja, Aaron Beck arra jött rá, hogy a pszichés problémákban óriási szerepe van a torzult, negatív gondolatmintáknak. Ezek a kognitív torzítások a különféle helyzetekben aktiválódnak, ami nem kívánatos következményekkel járó viselkedésekhez és negatív érzésekhez vezet. A CBT azon alapul, hogy képesek vagyunk a negatív automatikus gondolatok felismerésére, korrigálására és arra, hogy másképp reagáljunk a nehéz helyzetekre.
Tehát: a többi terápiás keretrendszerrel szemben, amelyek általában a mélyen fekvő érzelmi sérülések és problémák feltárásán, meggyógyításán és/vagy átkeretezésén alapulnak, a CBT másképp nyúl a nehézségekhez. A kognitív viselkedésterápia jelen-, probléma- és célfókuszú, azaz elsősorban nem a mélyben húzódó tudatos vagy tudattalan okokkal és motívumokkal foglalkozik, hanem a jelenben törekszik a problémák megoldására. Bár vannak olyan irányzatai, amelyek mélyebben fekvő tartalmakkal is dolgoznak, a terápiás munka során alapvetően nem ezen a szinten keresik a probléma megoldását. Hanem az a cél, hogy kliens képessé váljon arra, hogy a jelenben másképp reagáljon a problémás helyzetekben.
De nézzünk is egy gyakorlati példát erre az egészre! Tegyük fel, hogy valaki azzal fordul egy terapeutához, hogy nem mer másokkal ismerkedni, mert nincs önbizalma. Ezt az önbizalomhiányt tipikus negatív automatikus gondolatok kísérik, például: „egy lúzer vagyok”, „csak el fognak utasítani”, „látni fogják, hogy befeszültem, és ki fognak nevetni”.
A CBT során ilyenkor ahelyett, hogy az okokat elemeznék az ülés során, alapvetően az a fókusz, hogy az illető merjen ismerkedni. A kognitív viselkedésterápia módszereinek segítségével:
- fel fogja ismerni, hogy épp bekapcsolt nála egy negatív automatikus gondolat,
- tisztában lesz vele, hogy ez egy a gondolat nem reális,
- és képes lesz másképpen reagálni, például odamenni egy társasághoz beszélgetni.
Azaz a problémás helyzetekben aktiválódó automatikus negatív gondolatot nem a korábban megszokott, automatikus rossz reakció követi, hanem a kliens megállítja ezt a folyamatot, és másképp reagál.
A kognitív viselkedésterápia menete
A kognitív viselkedésterápia egy strukturált, általában véges számú alkalomra (legtöbbször 8-20 ülés) épülő módszer. Miután a kliens elmondta, mi a panasza, a terapeutával feltérképezik a helyzetet, majd a szakember elmondja a CBT legfontosabb alapvetéseit. Ez a pszichoedukáció két szempontból is kulcsfontosságú. Egyfelől a kliens így tudja megérteni, hogy az automatikusan bekapcsoló negatív gondolatai hogyan gyakorolnak negatív hatást az életére, illetve hogyan tartják fenn a problémáit. Másfelől a terapeuta azt is nagyon részletesen elmagyarázza, hogy hogyan működik a CBT, és mi lesz a közös munka menete. Ezt követi a célok és a keretek meghatározása.
Bizonyos problémák esetén (pl. szorongásos zavarok, pánikbetegség, OCD), a folyamat fontos lépése az úgynevezett expozíció, amely során a páciens a terapeutával együtt felidézi a szorongást kiváltó eseményt, és megtapasztalja azt, hogy a szorongás kezelhető és lassan elmúlik.
A folyamat későbbi részében a szakember és a kliens közösen feltérképezik a negatív gondolatokat és megvizsgálják azok valóságtartalmát. A vezetett kérdések segítenek felismerni a torz, irreálisan negatív gondolatokat, és utána reális gondolatokkal helyettesíteni azokat. Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy irreálisan pozitív gondolatokkal helyettesítik a torzításokat („csak bíznom kell magamban, és rögtön én leszek a társaság középpontja”), hanem a reális elképzelésekkel („nincsen velem semmi baj, ugyanolyan ember vagyok mint bárki más”, vagy „semmi baj nincs azzal, hogy izgulok, attól még lehetek szimpatikus másoknak”). Fontos, hogy ezeket is közösen fogalmazzák meg, így a kliens a saját maga által megfogalmazott gondolatokkal veszi fel a harcot a negatív automatikus gondolataival szemben.
A közös munka ezen felül magában foglalja a különféle „házi feladatokat”, az önmonitorozást, azaz kliens tapasztalatainak nyomon követését is. Nagyon fontos elem például az élmények rögzítése (naplóírás), amely során a személy feljegyzi az őt ért helyzetekben felmerülő gondolatait, illetve azt, hogy hogyan reagált rá. A „házi feladat” mellett természetesen szükség van arra is, hogy a kliens felelősséget vállaljon a viselkedéséért és erőfeszítéseket tegyen. A CBT egy nagyon hatékony mankó, amely segítségével a páciens fogást találhat a problémáján. Ehhez elengedhetetlen azonban komoly elszántságra, bátorságra és kitartásra van szükség, az ülések önmagukban nem fogják megoldani a problémát.
A munka gyümölcse azonban tartós: gyakori, hogy nem csak az adott probléma oldódik meg, hanem a személy megtanul hatékonyabban, egészségesebben működni. Ha tehát valaki azért ment CBT-re, hogy leszokjon a dohányzásról, akkor sok esetben az élet más területeire nézve is hatékony problémamegoldó készségeket sajátít el. A páciens bizonyos szempontból a saját pszichológusává válik, aki önállóan is képessé válik a nehéz helyzetek lereagálására.
Milyen problémákat kezelnek a kognitív viselkedésterápiával?
- Depresszió
- Szorongásos zavarok (pl. generalizált szorongás, szociális szorongás)
- Fóbiák
- Hipochondria
- Pánikbetegség
- Obszesszív-kompulzív zavar (OCD)
- Poszttraumás stressz zavar (PTSD)
- Evészavarok (bulimia, anorexia)
- Alvászavarok
- Addikció
A CBT előnyei
A kognitív viselkedésterápia a témában készült rengeteg kutatás alapján számos probléma megoldásában nagyon hatékony, ráadásul rövid időn belül képes érdemi javulást elérni. Bár általában egyéni módszer, csoportosan és önsegítő formában is alkalmazható. Ezzel együtt néhány kognitív viselkedésterápia könyv elolvasása önmagában nem szokott elegendőnek bizonyulni. A kognitív viselkedésterápia gyakorlatok ugyanis a leghatékonyabban szakember segítségével sajátíthatók el.
A kutatások az online terápiát is hatásosnak találták, ami nagyban megkönnyítheti az ülések hétköznapokba való beillesztését. További fontos előny az, hogy a CBT gyakran olcsóbb más módszereknél – sokkal könnyebb kifizetni 10-12 alkalmat, mint hosszú éveken át rendszeresen fizetni a terápiás ülésekért. A módszer sok esetben gyermekek és kamaszok kezelésére is alkalmas. (Használják például a hiperaktivitás és a hiperkinetikus zavar kiegészítő kezeléseként.)
A kognitív viselkedésterápia hátrányai
A kognitív viselkedésterápia a tünetek és a jól megfogható problémák kezelésében a leghatékonyabb. A mélyebben gyökerező vagy más jellegű érzelmi problémák jelentős részénél vagy egy integrált megközelítésre, vagy egy másféle terápiás irányzat alkalmazására lesz szükség. A terapeuták ezért mindig felmérik, hogy az adott probléma mennyire kezelhető-e CBT-vel, és szükség esetén más módszerekkel ötvözik a kognitív viselkedésterápiát, vagy továbbirányítják a klienst.
