Kivi – Az immunerősítő szőrös gyümölcs

A kis méretű gyümölcsben a létfontosságú tápanyagok – az E-vitamin, a réz, a K-vitamin, a kolin, a magnézium és a foszfor is – nagy mennyiségben fellelhető. A gyümölcsök között a kivi az egyik legjobb C-vitamin-forrás.  

A bőr támasztórendszere a kollagén, melynek egyik legfontosabb tápanyaga a C-vitamin, amely antioxidánsként működik a szervezetünkben, és megakadályozza a napfény, a légszennyezés és a füst okozta károsodás kialakulását, kisimítja a ráncokat, és javítja a bőr általános textúráját is. 

A kivi fogyasztása alvászavarban szenvedő felnőttek számára is ajánlott: megkönnyíti az elalvást, és javítja az alvás hatékonyságát.  

Rost- és káliumtartalma segíti a szív egészségét. Magas káliumtartalma ellensúlyozza a nátrium káros hatásait a szervezetünkben. 

A székrekedés megelőzésében is hasznát vesszük. A kivi enyhén hashajtó hatású, ezért a székrekedésben szenvedő idős betegek étrend-kiegészítőként is fogyaszthatják. 

A kivi egészségügyi előnyei közé tartozik még a vérnyomás csökkentése, valamint az agyérgörcs megelőzése is. 

Kockázatok és óvintézkedések 

A szívbetegeknek leggyakrabban felírt béta-blokkoló gyógyszerek megemelhetik a vér káliumszintjét. Éppen ezért béta-blokkoló szedésekor csak mértékkel szabad magas káliumtartalmú élelmiszereket fogyasztani. Ezek közé tartozik a kivi is.  

Számos gyümölcs okozhat allergiás reakciót. Az egyik legerősebb allergén a kivi.  

Kivitörténelem 

A hivatalos nevén Actinidia Deliciosa névre hallgató kivi őshazája Kína, de ma már szinte az egész világon termesztik. Új-Zélandon a legelterjedtebb, ezért a gyümölcs a szigetországban őshonos és nemzeti jelképként tisztelt madárról, a kiviről kapta a nevét, elsősorban a hasonlóságuk miatt.

Eredeti nemzetközi neve „kínai egres” volt, ezt új-zélandi meghonosítóitól kapta, mert a gyümölcs az egreshez hasonlóan szőrös. Később, a 20. század közepén – marketingmegfontolásból – először „melonette”, majd 1959-ben „kivigyümölcs” névre keresztelték át madaruk után, amely kicsi, barna és bozontos külsejével emlékeztet a gyümölcsre. Magyarországon, botanikus kertek gyűjteményeiben, illetve kertészetekben az 1950-es évek után terjedt el.  

Kivi termesztése a kertünkben 

A kivi a közgondolkodás ellenére nem déli gyümölcs, hanem mérsékelt övi gyümölcsfaj. Egzotikus volta csupán ázsiai származásából ered. Ugyanebből fakad, hogy a fagyokat kimondottan rosszul tűri. A 9 métert is elérő kivi hatalmas vízigényű növény, így sikeres termesztése elképzelhetetlen kiegészítő öntözés nélkül. Termesztésére a laza, humuszos talaj a legalkalmasabb, de remekül terem az enyhén savanyú (4,5–6 pH-jú), homokos, agyagos talajon is.

Kivis ételek  

A kivit általában nyersen fogyasztjuk. Főzés során vitamintartalmának nagy részét és eredeti zöld színét is elveszíti. Húsok mellé szószként vagy az aszalt gyümölcsökhöz hasonlóan felhasználva is megállja a helyét.

Kiváló szárnyas, sertés, marha, hal vagy vadhús mellé. Kitűnő választás kagylóval készült ételek köreteként is. Smoothie-ba vagy zöldturmixba is tehetjük. Desszertekben, gyümölcssalátában, túró– vagy joghurttortában is friss, könnyed és finom édesség lehet. 

Kiviültetvény Fityeházon  

Az első működő magyar kiviültetvény Lócsi József kertészetében található, Fityeházon. A növénytermelő nem hitt a kiviről szóló tévhiteknek, miszerint a gyümölcs nagy területen nem termeszthető hazánkban.

Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy saját környezetében is látott mázsányi termést hozó, 15 éves növényeket. Így született meg a felismerés, hogy hazánkban ültetvényméretben is tökéletesen termeszthető a gyümölcs. 

Olaszországi szakmai körútjai is sokat segítettek a termesztéstechnológia elsajátításában. Idővel küldetésévé vált a kivi termesztése.