A kiszáradt orrnyálkahártya egy kellemetlen tünet, amely mögött számos ok állhat. Bár nem kell aggódni, ha időnként kiszárad az orrunk, a tartósan kiszáradt nyálkahártya hosszú távon szövődményekhez vezethet, például fertőzésekhez, mivel ilyenkor a nyálkahártya védelmi funkciója csökken. Ezért, ha a probléma nem múlik el, mindenképpen érdemes fül-orr-gégészhez fordulni, aki segíthet a kiváltó okok megállapításában és a megfelelő kezelésben.
Az orr nemcsak a szaglás érzékszerve, ennél jóval több funkcióval rendelkezik. Szerepe van a hangképzésben, emellett pedig az immunrendszer fontos védvonala is:
Az orrnyálkahártya kiszáradása alapvetően maga is egy tünet, azonban számos tipikus további tünet kapcsolódhat hozzá. A leggyakoribb az égő érzés, viszketés, irritáció, illetve az orrváladék beszáradása. Emellett gyakoriak a nyálkahártyán megjelenő sérülések, repedések, amelyek pörkképződéshez, időnként vérzéshez is vezethetnek. Előfordul, hogy a kiszáradt orrnyálkahártya paradox módon megduzzad, és orrdugulás alakul ki.
Amennyiben hosszabb ideig fennáll az állapot, súlyosabb szövődmények is előfordulhatnak. Az orrnyálkahártya immunfunkciójának kiesésével megnő a felső légúti megbetegedések kockázata. Emellett felléphet nagymértékű orr- és torokszárazság, ami súlyos légzési- vagy nyelési nehézségekhez vezethet. Kialakulhat például szájlégzés, ami szájszárazsághoz vezethet. A szájszárazság további gondokat okozhat – előfordulhat például, hogy a megfelelő mennyiségű nyál hiányában a száj baktériumflórájának egyensúlya felborulhat, ami fogszuvasodáshoz vezethet.
Ha tehát nem akar múlni az orrszárazság, mindenképp forduljuk szakorvoshoz!
Nem meglepő módon a legegyszerűbb és leggyakoribb ok az „egyszerű” kiszáradás, amikor nem élettani, hanem fizikai oka van a problémának. Az egyik leggyakoribb kiváltó ok a száraz levegő, különösen a fűtési időszakban, amikor a beltéri levegő páratartalma jelentősen lecsökkenhet. Amennyiben a levegő páratartalma nem éri el az 40-50%-ot, könnyen kialakulhat a kellemetlen orrszárazság. A túlzottan hideg vagy meleg időjárás, valamint a légkondicionáló- vagy fűtőberendezések használata szintén hozzájárulhat a nyálkahártya kiszáradásához.
Ugyanide vezethet, ha nem iszunk elegendő mennyiségű folyadékot. A dehidratált szervezet ugyanis nem képes elegendő vizet biztosítani az orrnyálkahártyáknak, amelyek így nem képesek elegendő orrváladékot termelni.
Legyen szó baktériumokról vagy vírusokról, a különféle felső légúti fertőzések könnyen okozhatnak orrszárazságot. Gyakori tünet az orrfolyással, orrdugulás, a tünetek enyhítésére használt orrcseppek pedig szintén kiszáríthatják a nyálkahártyát, főleg huzamos ideig történő használat esetén. Ezek a készítmények ugyanis összehúzzák a nyálkahártya ereit, csökkentve a váladéktermelést, ami hosszú távon kiszáradáshoz vezethet.
Az allergiás reakciók is okozhatnak orrfolyást és orrdugulást, emellett az allergiás orrnyálkahártya-gyulladás esetén is fennáll a túlzott orrcsepp- vagy orrsprayhasználat veszélye, ami tovább súlyosbíthatja a kiszáradást.
Bizonyos gázok, vegyi anyagok, illetve a dohányfüst is irritálhatják a nyálkahártyát, és kiszáradást okozhatnak. A munkahelyi vagy otthoni környezetben előforduló irritáló anyagok, például a különféle oldószerek is problémát jelenthetnek, amennyiben folyamatosan ki van téve nekik a szervezet.
Bizonyos gyógyszerek, például az antihisztaminok és dekongesztánsok mellékhatásaként is kiszáradhat az orrnyálkahártya.
A magas vérnyomás (hipertenzió) egy kevésbé ismert következménye, hogy egyes, a magas vérnyomás kezelésére szolgáló gyógyszerek orrszárazságot is okozhatnak. Ezért fontos, hogy a vérnyomáscsökkentők szedése során figyeljünk az esetleges mellékhatásokra.
Bizonyos betegségek okozhatnak orrszárazságot, ilyen például a többek között a nyál- és könnytermelés csökkenésével járó Sjögren-szindróma is, ami egy autoimmun betegség.
A különféle hormonális hatások, például a menopauza szintén vezethet az orrnyálka krónikus kiszáradásához.
Ha az orrnyálkahártya csupán a száraz levegő miatt száradt ki, könnyen enyhíteni tudjuk a problémát. A fűtési szezon során például érdemes hideg párásítóval növelni a beltéri páratartalmat. Érdemes beszerezni egy higrométert is, és ha 40% alá esik a páratartalom, be lehet kapcsolni a párásítót. Egyedül arra fontos figyelni, hogy a párásítók rendszeres tisztítást igényelnek, ellenkező esetben felszaporodhatnak bennük az allergének és a penészgombák.
Rövid távon szintén enyhülést nyújthat egy szauna vagy gőzkabin felkeresése, amely segíthet hidratálni a légutakat. Emellett ügyeljünk a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelére is, mivel a megfelelően hidratált szervezet segíthet fenntartani az orrnyálkahártya megfelelő működését.
Sóoldatos készítmények
A sóoldatos vagy termálvizes orrspray-ek használata, valamint az orrmosó készülékek szintén hatékonyak lehetnek. A sóoldatos készítmények előnye, hogy mellékhatások nélkül alkalmazhatóak hosszabb távon is: segítenek nedvesíteni az orrnyálkahártyát és antibakteriális hatásuk is van, ami csökkentheti a fertőzés kockázatát.
Ha azt tapasztaljuk, hogy túlzott mértékben használunk orrspray-ket vagy orrcseppeket, fontos, hogy csökkentsük a használatukat – ilyen esetekben a sóoldatos termékek segíthetnek az orrnyálkahártya hidratálásában. Ha a probléma nem oldódik meg, mindenképp keressünk fel egy szakorvost, aki további kezelési lehetőségeket javasolhat.
Ha megfázás vagy allergia okozza a tüneteket, akkor ezeket az alapproblémákat kell kezelni. Az enyhébb megfázást sokszor orvos nélkül is át lehet gond nélkül vészelni, és az enyhébb allergiához sem szükséges, hogy folyamatosan orvoshoz járjunk. Ezekben az esetekben, amikor egyértelmű az orrszárazság oka, akkor elég lehet a tüneti kezelés (párásítás, sóoldatos orrspray). Ha súlyosak a megfázás és az allergia tünetei, akkor viszont orvoshoz kell fordulni. És ugyanez a helyzet, ha az orrszárazság hosszabb távon nem múlik, esetleg rosszabbodik. Ilyenkor egy fül-orr-gégész kell, hogy kivizsgáljon minket, és döntsön a megfelelő terápia mellett, hogy elkerülhessük a hosszú távú következményeket.