Két csoportba osztották az önkénteseket, akik ugyanazt a számítógépes játékot játszották. Egy múzeum ajtajai mögött festmények voltak, és valamennyi képnél feltüntették az értékét. A cél az volt, hogy a játékosok minél több és minél értékesebb festményt találjanak, azonban eltérő körülmények között.
Az egyik csoportnak azt kellett elképzelnie, hogy azonnal végre kell hajtania a műkincslopást, míg a másiknak egy majdani akcióra kellett koncentrálnia, nyugodtan körülnézhetett – ezt felfedező módnak nevezték a szakemberek.
Másnap tesztet kellett kitölteniük a kísérletben részt vevőknek. 175 festményt láttak, amelyeknek csak egy része volt a múzeumban. Emlékezetből kellett felidézniük az előző napi képeket, közülük is a legértékesebbeket.
Akik a ráérős, felfedező módban voltak, azok jobban teljesítettek a memóriatesztben, több festményt ismertek fel a hozzájuk kapcsolódó értékekkel. A sürgetőbb helyzetben lévők viszont jobban emlékeztek a drágább festményekre.
A kutatók szerint egyik gondolkodásmód sem jobb a másiknál, mindkettőnek megvannak a maga előnyei, amelyek az adott helyzettől függenek.
A stressz alatti nyomás előnyös lehet például az azonnali fenyegetésekre való reagálásoknál, míg a kíváncsiság a hosszú távú emlékezet esetén lehet hatékonyabb.
A szakemberek most azt vizsgálják, hogyan aktiválják az agy különböző részeit ezek az eltérő gondolkodásmódok. Bíznak abban, hogy eredményeik a pszichiátriai betegek kezelésében is hasznosak lehetnek.
Borítókép: hvg.hu