Az Alzheimer Szövetség Washingtonban zajló nemzetközi konferenciáján ismertetett tanulmányokban olyan jeleket azonosítottak, amelyek már az Alzheimer-kór tüneteinek megjelenése előtt utalnak erre a sebezhetőségre.
A Duke Egyetem szakemberei az Alzheimer-kór kialakulásának fokozottabb kockázatát jelentő enyhe kognitív zavarral élő 400 férfit és nőt vontak be a tanulmányukba. A kutatók átlagosan négy, bizonyos esetekben nyolc éven át vizsgálták a résztvevők kognitív képességeit. A memória- és gondolkodási képességeket mérő teszteken a férfiak eredménye évente egy, a nőké két ponttal romlott.
A tanulmány készítői szerint a különbség az életkorral, a képzettségi szinttel és az Alzheimer-kór kialakulásának nagyobb kockázatával együtt járó ApoE-4 jelű génváltozat jelenlétével sem magyarázható. Ugyanakkor a vizsgálat nem volt elég nagy léptékű és hosszú időtartamú annak megállapítására, hogy a nőknél magasabb volt-e a kockázata a teljes demencia kialakulásának, valamint hogy az ő állapotuk miért romlott gyorsabban.
Egy másik tanulmány készítői az Alzheimer-kór idegrendszeri képi diagnosztikájára irányuló nagyszabású kezdeményezés ezer résztvevőjének PET-vizsgálati eredményeit vetették össze, hogy megnézzék, mennyi béta-amiloid fehérje termelődött az egészséges, a kockázati csoportba tartozó és az Alzheimer-kóros férfiak és nők agyában.
Az agyban lévő béta-amiloid fehérje lerakódásai az Alzheimer-kór előjelei lehetnek. Ezek szoros összefüggést mutatnak a memória romlásával és a mentális hanyatlás egyéb tüneteivel, ám néha jelen vannak az egyébként egészséges emberi agyban is. Számuk növekedése már a betegség tüneteinek megjelenése előtt jelezheti, hogy ki tartozik a kockázati csoportba. A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem szakemberei szerint a nők szervezetében több az amiloid, ám ennek oka ismeretlen.
Az Oregoni Egészségügyi és Tudományegyetem munkatársaként dolgozó Katie Schenning több mint 500 résztvevő bevonásával követte nyomon a kognitív képességek változásait két hosszú távú tanulmányban. A vizsgálat hét éve alatt az általános érzéstelenítéssel kísért műtéten átesett embereknél gyorsabb volt a kognitív és funkcionális képességek romlása, valamint az agyzsugorodás üteme is, mint azoknál, akik nem estek át műtéten. A nőknél sokkal gyorsabb volt a hanyatlás, mint a férfiaknál.
Az anesztézia önmagában azonban nem felelős a romlásért. A konferencián ismertetett állati vizsgálatok azt mutatták, hogy a műtéti beavatkozás hatására az agyba jutó gyulladást okozó molekulák gyengítik az idegsejtek kommunikációját.
Forrás: MTI / Magyar Nemzet Online
