Idegsejtek lehetnek a felelősek
A nemrégiben a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban közölt információ szerint az UA College of Medicine kutatói közelebb jutottak a hőhullámok és az izzadás mechanizmusának megismeréséhez. A tudósok a hipotalamuszban beazonosítottak egy KNDy nevű idegsejt csoportot, amely valószínűleg kontrollálja a hőhullámok kialakulását, valamint kapcsolatot teremt az idegrendszer és a hormonális jelek közt.
A kísérletek során a kutatók mesterséges menopauzát hoztak létre patkányokban az ösztrogén hormon kivonásával. Kiderült, hogy azoknál a patkányoknál, amelyeknél a KDNy neuronok inaktiválódtak, alacsonyabb volt a testhőmérséklet. Ebből arra következtettek, hogy ezek kontrollálhatják a vazodilatáció nevű folyamatot – vagyis tágítják az ereket, hogy több vér folyhasson át rajtuk. A KDNy neuronok ugyanis a keringő ösztrogénre reagálnak. Ha ez utóbbi szintje lecsökken – ahogyan a klimax alatt történik – a neuronok „megzavarodnak”, egyre nagyobbra nőnek, és egyre több ingerületátvivő anyagot gyártanak. Mivel pedig kapcsolatban vannak az agy hőtermelő központjával, megnövekedett aktivitásuk téves üzenetet közvetít: „nagyon meleg van”. Így tehát beindul a vazodilatáció, vagyis a hőleadás – elkezdünk izzadni, hőhullámok jelentkeznek.
A tudósok szerint ez a felismerés lehet az első lépés a megfelelő, célzott terápia kialakításában, amely esetleg túlmutat a már bevált ösztrogénpótláson.
Szinte minden nő megéli
„A hőhullámok során az erősebb véráramlás miatt a bőr láthatóan kipirosodik, így kísérli meg leadni a hőt. Ugyanez a célja az izzadásnak is. Korábbi felmérések szerint ezt a tünetet a nők közel 90 százaléka megtapasztalja, elsősorban hőhullámok, másodsorban éjszakai verítékezés formájában. Sokaknál több mint három évig fennállnak a kellemetlenségek, sőt, meglepő módon akár az utolsó menstruációt követő 10 évben végig jelen vannak” – ismerteti dr. Demjén László. „Van néhány ismert kockázatnövelő tényező is, mint pl. az előzetes méheltávolítás, a dohányzás, a jelentősebb alkoholfogyasztás, a tartós stressz, a depresszióra való hajlam és a korán elmaradó menstruáció.”
Megoldás: életmód változtatás és szükség esetén hormonpótlás
„A megoldás első lépése mindenképpen a szakorvosi konzultáció. Mielőtt szóba kerülne a hormonpótlás, érdemes megreformálni az életmódot, ami enyhébb esetekben csökkentheti a tüneteket” – hangsúlyozza dr. Demjén László. „A rendszeres testmozgás, a hűvösben alvás, a gyakori szellőztetés, a fűszeres ételek, a kávé, az alkohol, a dohányzás kerülése és a stressz megfelelő kezelése sokat segíthetnek. Ezeken felül át kell gondolni a hormonpótlás lehetőségét. A döntés előtt a páciensnek mindenképpen szükséges részt vennie egy szakorvosi vizsgálaton, EKG-n, vérvételen, testsúly- és csontsűrűség-mérésen, ultrahang vizsgálaton, illetve ha indokolt, más vizsgálatokon is. Az érintettnek és a szakorvosnak együtt kell meghoznia a döntést. A cél a lehető legkisebb, még hatékony adag előírása, amelyet rendszeres orvosi kontroll mellett lehet biztonságosan alkalmazni.”