„A felnőtt ember napi alap folyadékigénye testsúlytól függően átlagosan 2,5 – 3 liter, melynek kétharmadát folyadékok formájában, pl. víz, ásványvíz, üdítők, levesek, egyharmadát pedig az élelmiszerekben kötött víz formájában fogyasztjuk el (a zöldségek, gyümölcsök 75-95 %-a víz, húsok kb. 70 %-a, sajtok és sütőipari termékeknek kb. 30%-a víz). A bevitt folyadék egy része később a verejtékkel, vizelettel, széklettel és a légzéskor kibocsájtott párával távozik a szervezetből. Nyári melegben, vagy fokozott fizikai aktivitáskor a verejtékezés egyénenként változó mértékben fokozódik.”
Mi történik akkor, ha nem fogyasztunk elég folyadékot?
„Sajnos az emberek nagyobb része manapság jóval kevesebb folyadékot fogyaszt naponta, mint amennyi a szervezete optimális működéséhez szükséges lenne, időhiányra, vagy a gyakoribb vizelési igény okozta kellemetlenségre hivatkozva. Sokan még a napi 1 liter folyadékbevitelt sem érik el, így önszántukból „sivatagi körülmények” közé kényszerítik szervezetüket. Ez a rossz szokás hosszan tartó vízhiányos állapotot létesíthet a szervezetben. A megfelelő folyadékfogyasztás az egészség megőrzéséhez, sőt, a testsúly ideális zónában tartásához alapvetően fontos. Egészséget jelent, ha az ember szinte lubickol a belső folyadéktereiben. Az emberi test 50-70%-a víz az életkortól függően, tehát a víz szervezetünk egyik legfontosabb alkotóeleme” – árulta el Dr. Gajdács Ágnes.
„A víz alapvető oldószer, vivőanyag, részt vesz a sejtek alakjának és működésének kialakításában, a szervezet kémiai reakcióban (pl. enzimek és hormonok képzése), a keringési rendszer fő eleme, hiszen a vér 99 %-a folyadék. A víz nélkülözhetetlen az emésztőnedvek képzésében, a salakanyagok kiválasztásában, hiány esetén emésztési problémák, székrekedés léphetnek fel. Ha folyamatosan kevés folyadék áll a szervezet rendelkezésére, besűrűsödik a vér, felgyorsul a szervezet öregedése, romlanak a keringési viszonyok, megnő a keringési betegségek (pl. trombózis, agyérgörcs, szívinfarktus stb.), a vesekő és egyéb vesebetegségek, valamint a húgyúti, vastagbél és emlődaganatok kialakulásának kockázata.”
Figyelmeztető jelek vízhiány esetén
„A szervezet hamar jelzi, ha vízre van szüksége, az első jel a szájnyálkahártya kiszáradása, ami már 1 % folyadékhiány alatt is fellép. Ha tehát azt érezzük, hogy kiszáradt a szánk, azonnal igyunk 1-2 pohár vizet! Ha a folyadékhiány 1-5 %-os, akkor a szomjúságon kívül erős étvágytalanság, hányinger lép fel, és erősen romlik a fizikai teljesítmény, míg 5-9% között csökken a koncentráló képesség, szédülés, nehézlégzés, izomgörcs, álmatlanság lép fel, valamint romlik a hőszabályozás. Közvetlen életveszélyről 10%-os folyadékvesztés felett beszélünk, ilyenkor görcsös állapot és olyan súlyos szervműködési zavarok lépnek fel, amelyek halálhoz vezethetnek, így azonnali intenzív kezelésre van szükség”– figyelmeztet a szakember.
Mennyit és mit igyunk?
„A napi alap folyadékszükséglet 15 éves kor felett 40 ml testsúly kilogrammonként, de a folyadékszükséglet függ az életkortól, a testösszetételtől (izom/zsír arány), a táplálkozástól, a fizikai aktivitástól és a környezeti tényezőktől, így nyáron a magas hőmérséklet jelentősen megnöveli a folyadékigényt, különösen ha magas páratartalommal társul. Megnöveli a folyadékszükségletet ezen kívül pl. a hányás, hasmenés, lázas állapot, a fokozott izzadás vagy a szoptatás. Kevésbé ismert, hogy a magas fehérjetartalmú étrend, legyen szó akár sportolók, body builderek sporttáplálkozásáról, akár divatos fogyókúrákról (pl. fehérjeturmixok fogyasztása, ketogén étrend, Atkins-diéta, South Beach-diéta, Ducan-diéta, stb.) fokozza a folyadékigényt. A magas fehérjetartalmú étrendet kötelező kiegészíteni megfelelő folyadékfogyasztással, ellenkező esetben akár vesekárosodás is felléphet!