Kapjanak-e védőoltást az autoimmun betegek?

Az influenzavírus biztosan őrzi vezető helyét a legtöbb megbetegedést okozó világméretű járványok képzeletbeli ranglistáján. „Az influenzavírus egyedülálló képessége, hogy egy hónap alatt akár a világ népességének 30%-át képes megfertőzni” – figyelmeztet Prof. Balázs Csaba immunológus, endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. Ennek egyik oka, hogy cseppfertőzéssel emberről-emberre könnyen terjed. Másrészt az influenza A-vírus antigén szerkezete állandóan változik, és a változás mértékével arányosan nő a fertőzőképesség. Így rendszeres helyi, szezonális járványok, vagy kb. 20-40 évente akár minden kontinensre kiterjedő, ún. pandémiák alakulhatnak ki. Bár az influenzafertőzés közvetlen mortalitása alacsony, 0,1-2% közötti, világméretű járvány kitörése esetén egy év alatt mintegy 135 millió ember halálát is okozhatja.

Vitaminok és védőoltás

Az influenza elleni védekezésben megkülönböztetünk specifikus és nem-specifikus eszközöket. A nem-specifikus védekezés a fontos higiénés rendszabályokat foglalja magában: a közösségekben, közlekedésben szájkendő viselését, a gyakori kézmosást, a nagyobb összejövetelektől való tartózkodást jelenti. Semmiképp ne együnk közlekedési járműveken. A megfelelő mennyiségben történő vitamin- és nyomelempótlás is aspecifikus módon stimulálja az immunrendszerünket.

A specifikus védekezés alapja a védőoltás. Az oltás ma már nálunk is legyengített  vírussal történik – az  Egészségügyi Világszervezet (WHO) általában ezt javasolja mindenkinek megelőzés céljából.

Kik kapják meg elsősorban:

- 65 évnél idősebbek

- vese-, máj-, szív- és daganatos betegek

- asztmában, mozgásszervi, vagy vérképző szervi betegségben szenvedők

- endokrin betegek közül a cukorbetegek

Amikor a védőoltás beadása megfontolandó

Védőoltásnál kis mennyiségű, legyengített kórokozót juttatnak a testbe. Ennek következtében ellenanyag termelése kezdődik meg, és így a szervezetet a későbbiekben már felkészülten éri a baktérium vagy vírus támadása, tehát könnyebben megbirkózik vele.

„A fentiek alapján érthető, hogy autoimmun eredetű betegség esetén az oltás megfontolandó, mivel hatására az alapbetegség fellángolhat” – magyarázza Prof. Balázs Csaba. „Mivel az autoimmun betegségek gyakran társulhatnak további (bél-, vese-, bőr-, vagy idegrendszeri) betegségekkel, ezért ezen állapotok romlásának is nagyobb a kockázata. Az oltásnak ezért mindig egyéni megítélésen kell alapulnia. Pajzsmirigybetegség esetén például, amennyiben a beteg korábban műtéten esett át akár jó, akár rosszindulatú pajzsmirigydaganat miatt, indokolt az oltás. Azonban a terhes pajzsmirigybetegeknek az oltás további kockázatot jelenthet.”

www.endokrinkozpont.hu