Kánikulában fokozottan figyeljünk a vérszegénység kezelésére!

A nagy meleg, a folyadékvesztés okozta kiszáradás súlyosabban veszélyezteti a vérszegény beteget. A helyzetet tovább rontja az alapbetegség is, ami a probléma kialakulásához vezetett.

A régóta fennálló, ún. krónikus vérszegénység esetén, bár a szervezet már hozzászokott az oxigénhiányhoz és az ember a mindennapi tevékenységeit még el tudja látni, de minden élethelyzeti változás nagy kihívást jelent számára, és gyakran nem is képes ezeket megfelelően kezelni.

Mi az a vérszegénység?

A vérszegénység azt jelenti, hogy a sejtjeink, szöveteink oxigénszükségletét a vér a vörösvérsejtjeinkben lévő oxigént szállító molekulák mennyiségi vagy minőségi eltérései miatt nem tudja kielégíteni. „A kiváltó ok alapján a vérszegénység különböző típusairól beszélhetünk” – mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis központ hematológus főorvosa.

A vérszegénység okai

Leggyakrabban a vér- vagy vasvesztés, a vas- vagy a folsavbevitel elégtelensége okoz vérszegénységet. Van, hogy a bélrendszer betegsége miatt nem tudnak felszívódni a vérképzéshez szükséges elemek, fehérjék, vitaminok, így a vas, a folsav, a B12- és a B6-vitamin.

A B12-vitamin-hiány okozta vérszegénységet hívják „vészes vérszegénységnek” is. Ebben a betegségben a gyomor nyálkahártyája beteg, sorvadt, és ezért nem tudja termelni azt a fehérjét, ami pedig feltétlenül szükséges lenne a B12-vitamin felszívódásához. A gyomor megbetegedését pedig a sejtek ellen termelt ellenanyag, ún. autoantitest okozza. A vészes vérszegénység tehát egy autoimmun megbetegedés, amelyben saját immunrendszerünk tévedésből a gyomornyálkahártya bizonyos sejtjei ellen termel ellenanyagot.

Egy másik, vérszegénységhez vezető működésbeli rendellenesség a szervezetben az, amikor elegendő a vasbevitel, van is belőle a raktárakban, de azt az immunrendszer nem engedi felhasználni – ez okozza a fertőzésekhez, daganatokhoz társuló krónikus vérszegénységet.

Bizonyos esetekben a vörösvérsejt képzéséhez minden anyag rendelkezésre áll a szervezetben, de rosszindulatú megbetegedése miatt a csontvelő nem képes a vérképzésre. Ilyenkor a rendszeresen adott vörösvérsejt-tranzfúzió jelent segítséget.

A vérszegénység ritkább formája, amikor veleszületetten, vagy gyógyszer, fertőzés, különböző betegségek hatására a vörösvérsejtek élettartama megrövidül, és a sejt az érpályán belül feloldódik.

A krónikus vérszegénység gyakori kísérője a vesebetegségeknek, függetlenül attól, hogy cukorbetegség vagy más kór okozza-e a vesebetegséget. Ennek oka, hogy a vese termeli azt az eritropoetin nevű fehérjét, ami szükséges a vörösvérsejtképzés szinten tartásához.

Ha vérszegénység háttere tisztázódott, az állapot természetesen kezelhető: a hiányzó anyagokat tabletta, injekció formájában be lehet juttatni a szervezetbe. Előfordul, hogy a vérszegénységet – az alapbetegséggel együtt – a beteg élete végéig kezelni kell.

Néhány jó tanács vérszegénység esetén

Kerülje a fokozott fizikai aktivitást, mert pulzusszáma nagyon gyorsan fog emelkedni, és oxigénhiány, vérnyomásesés, ájulás lesz a következménye. Tartózkodjon a meleg fürdőtől, a hosszú ácsorgástól, napozástól, mert ezek is eszméletvesztéshez vezethetnek. Kerülje a balesetveszélyes helyzeteket, mint pl. a létrára mászás, mert megszédülhet, leeshet, és így esetleg csonttörést szenved. Az étkezést ossza el napi 4-5 alkalomra, és gyakran igyon folyadékot. A folyadékbevitelt tovább kell korrigálni, ha cukor- vagy vesebeteg.

Aki valamilyen krónikus vérszegénységben szenved, már ismeri fizikai aktivitásának határait. Akinél csak átmeneti állapot a vérszegénység, annak a gyógyszeres kezelés, esetleg az étrend megfelelő kiegészítése gyorsan rendezi a vérképét, és a fizikai, szellemi aktivitása is helyreáll.

Fontos tudni, hogy a nyári kánikula jobban megviseli a vérszegény betegeket is: sokkal több pihenésre, folyadékbevitelre van szükségük ilyenkor, mint normál időjárás esetén.