Az emberi test azon folyamatait, amelyek a szervezet működéséhez, a tápanyagok hasznosításához és a belső hőmérséklet fenntartásához szükséges energia biztosításához kapcsolódnak, összefoglalóan anyagcserének (metabolizmusnak) nevezzük. A naponta szükséges energia 1800-2800 kalória, de ez a mennyiség függ az egyén nemétől, korától, élethelyzetétől, egészségi állapotától, életvitelétől, és bizonyos mértékig befolyásolják egyéb körülmények, például a fényhiány vagy a hőmérséklet is. Ez utóbbiak hatása azonban nem olyan mértékű, hogy az esetleges téli hízásért ezt okolhatnánk.
Alapanyagcsere és aktivitás
Pusztán az életben maradáshoz, az agy és a különböző belső szervek (pl. a tüdő, az emésztőrendszer, a máj, a bélrendszer) működésének fenntartásához, az önregenerálódáshoz is energiára van szükség, ezt alapanyagcserének nevezzük. Az alapanyagcseréhez felhasznált energia mennyiségét befolyásolni alig lehet, csupán arra a kalóriamennyiségre lehet ráhatásunk, amelyet a szervezetünk a mozgáshoz, az izmok működtetéséhez használ fel.
Gyorsabb az anyagcseréje azoknak, akik sokat mozognak, illetve akik fiatalabbak, a testzsír-százalékuk alacsonyabb, vagyis több izomszövet használja az energiát a szervezetükben.
Lehet-e gyorsítani az anyagcserét?
Gyorsítani az anyagcserét, vagyis növelni a felhasznált energia mennyiségét leghatásosabban az aktivitás fokozásával, több mozgással lehet. Ez rövidebb és hosszabb távon is hatékony, hiszen a mozgás során a szervezet több energiát használ fel, közben pedig nő az izom tömege, ami a későbbiekben az ennek fenntartásához szükséges energia-felhasználást, az alapanyagcserét is növeli. Az anyagcserére jó hatású a kiegyensúlyozott (sok zöldséget, gabonafélét, zsírszegény húst) tartalmazó étrend. Inkább a többszöri, de kisebb mennyiségben történő étkezés ajánlható. Ha ugyanis kimaradnak étkezések, arra a szervezet az anyagcsere lassításával, raktározással reagál. Valamelyest gyorsíthatja az anyagcserét a hűvösebb környezet is, hiszen a felhasznált energia egy része a test megfelelő hőmérsékleten tartására megy el. Az égést az oxigén elősegíti, így télen sem szabad lemondani a szabadban, hűvös, tiszta levegőn tett sétákról, aktivitásról. Az anyagcsere szabályozásában szerepe van a D-vitaminnak is, így ennek megfelelő beviteléről a fényhiányos téli hónapokban gondoskodni kell.
Mit rontunk el télen, miért hízunk?
A hízás, vagyis a szervezetben a zsír lerakódása, raktározása akkor következik be, ha valaki több kalóriát visz be, mint amennyire a testének szüksége van, illetve – a másik oldalról megfogalmazva – kevesebb energiát használ fel, mint amennyit a táplálékkal biztosít a szervezetének.
Télen mindkét hibát gyakrabban követjük el: a téli ünnepkör hagyományosan kalóriadús ételei akár többszörösére növelhetik a napi kalóriabevitelünket. Másfelől a pihenés, a „bekuckózás”, a téli inaktív életmód is hozzásegít a plusz kilókhoz. A karácsonyi időszakban átlagosan fél kilót szedünk fel, ami azért különösen veszélyes, mert nem látványos, de maradandó, és az évek múlásával jelentős súlytöbbletté gyarapodhat.
A kalóriában gazdag ételek és a kevesebb mozgás mellett a hízást segítheti elő a téli fényhiány is. Egyrészt azért, mert a napfény hiánya depresszióra, enerváltságra hajlamosít, amit szívesen „kezelünk” édességekkel, például a szerotonin hormon termelődését segítő csokoládéval; másrészt azért, mert az UV-sugárzás hiánya D-vitamin hiányhoz is vezethet, ami pedig elengedhetetlen az anyagcseréhez.
Forrás: Budai Egészségközpont