Járvány söpör végig a romba dőlt településeken

Eddig csak a főváros környéki kisebb településeken szedte áldozatait a betegség, ám az ország elnöke bejelentett, hogy már a Port –au–prince-i nyomortelepeken is találtak fertőzötteket.

A legfrissebb hírek szerint az elhunytak száma meghaladja a 250 –et és a kórházakban  3.000 embert ápolnak. A hozzáértők szerint a járvány azért törhetett ki, mert a pusztító földrengés után számtalan holttest maradt a romok alatt, a túlélők pedig lakhatási lehetőség híján sátortáborokba kényszerültek, ahol a higiéniás körülmények enyhén szólva is embertelenek.

A járvány a főváros Port–au-Prince környékén, Artibonite tartományban tört ki, ahol a megjelenésétől számított három napon belül már másfélezer akut hasmenéstől szenvedő beteg özönlötte el a helyi kórházat.

Az általában trópusi helyeken felbukkanó betegséget a Vibrio cholerae nevű baktérium okozza, ami széklettel, hányadékkal és szennyvízzel terjed. A fertőzés heves hasmenést és hányást okoz, ami gyors kiszáradáshoz, legyengült, rosszul táplálkozó ember esetében pedig akár halálhoz is vezethet. A fertőzés lefolyása óráktól napokig tarthat. A lappangási időszak alatt a betegnek csak enyhe hasmenése van, ami akár napokig fenn áll.  Majd a beteg legyengül, nem szűnő hányingerrel küzd, végtagjainak izmai begörcsölnek, szemei körül sötét karikák lesznek, arca beesik. A betegség előrehaladtával a fertőzöttet kínzó szomjúság gyötri, a vizelet kiválasztása leáll, vére besűrűsödik, delíriumba esik, végül beáll a halál. Ez gyakran már a fertőzés első napján bekövetkezik. A járvány hevességétől és a fertőző törzstől függően a halálozási arány a 60% - ot is elérheti.

A fertőzés általában a nyomortelepeken pusztít, a megfelelő higiéniás körülményekkel rendelkező területeken az előfordulása szinte kizárt. Emberről emberre nem terjed és egészséges embereket sem fertőz, ugyanis a gyomor savas kémhatása elpusztítja a kórokozót.

Európában az 1830 – as években tűnt fel a kór. Az akkor még ismeretlen betegség több tízezer emberéletet követelt. 1831 augusztusában Magyarországra is elért a járvány, viszont hazánkban szerencsére nem végzett nagy pusztítást. A kórokozót 1884 –ben fedezte fel a Nobel–díjas Robert Koch, aminek köszönhetően sikerült megfékezni a rettegett betegséget és hatásos kezelési módokat fejlesztettek ki. Mivel a kórokozó nem rendelkezik nagy ellenálló képességgel, az enyhén savas környezetet vagy huzamosabb ideig tartó szárazságot már nem képes tolerálni.

A mostani hírek szerint már Haitin is kezd „stabilizálódni" a helyzet. A kezdeti tömeges megbetegedések után már csak egy–két fertőzött bukkan fel, akiket azonnal elkülönítenek és megkezdik a kezelésüket. A szakemberek most azon dolgoznak, hogy a fővárosi nyomortelepeken megakadályozzák a tömeges megbetegedéseket és elkerüljék az egész országra kiterjedő epidemiológiai vészhelyzetet.

A körülbelül egy hete Haitin kitört kolerajárvány sokkoló képei bejárták a világsajtót.