Jaj, csak nem trombózis!

A megoldáshoz vezető út lehet az európai országokban bevált Trombózisközpontok számának növelése.

„Magyarországon mindössze 4-5 Trombózisközpont működik, pedig 10-szer ennyi sem lenne túl sok, hogy a trombózistól szenvedők életminőségén és életesélyein javítsunk” - hangsúlyozta Blaskó György, a II. kerületben most nyílt Trombózisközpontot vezető professzor. A főorvos úgy véli, hogy Magyarország mintegy két évtizedes lemaradásban van a trombózisos betegségek   megelőzésében és korai felismerésében. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a trombózis annyi ember halálát okozza ma nálunk, mint 1990-ben Ausztriában.

„A helyzetet nagy mértékben rontja, hogy kevés a trombózisos kórképekhez és a megelőző életmódra koncentráló tanácsadáshoz értő szakorvos, aki tisztában van a véralvadás folyamatával, valamint gátlásának gyógyszertani lényegével” – magyarázta Blaskó professzor, a Magyar Trombózis és Haemosztázis Társaság volt elnöke, aki 40 éve kezel trombózison átesett vagy arra örökletesen hajlamos betegeket. Tapasztalatai alapján a magyarországi betegek sokkal többen vannak, mint ahányat a magyar egészségügyben jelenleg el tudnak látni. Ezért alakult ki az a gyakorlat, hogy a népbetegségnek számító trombózissal küszködőket nem specializált centrumok, hanem más szakirányok orvosai látják el, pl. angiológusok (végtagi érspecialisták) vagy flebológusok (visszérsebészek). A tüdő- és tromboembóliások túlélési esélyeinek növelésére azonban speciális tudásra van szükség, hasonlóan a diabetológiához (cukorbetegek kezeléséhez), a nefrológiához (vesebetegek kezeléséhez) vagy az immunológiához (a betegségek elleni védekezőképesség zavarainak kezeléséhez).

Az áldatlan helyzet javításához járulhat hozzá a Mammut Egészségközpontban Blaskó György heamatológusprofesszor vezetésével megnyitott Trombózisközpont. A központ specialistái kiemelt figyelmet fordítanak a trombózisos betegségek diagnosztikájára azoknál a fiatal betegeknél, akik vagy átestek már a betegségen, vagy örökletes hajlamuk lehet rá. Az első rendelési nap tapasztalata, hogy segíteni tudnak daganatos betegeken is, akiknek kísérőbetegségük lehet a trombózis. Blaskó professzor felhívta a figyelmet a sportbalesetek utáni trombózisveszélyre, valamint bizonyos gyulladásos bélbetegségek, illetve immunológiai kórképek előfordulásakor gyakrabban fellépő trombózisra. A kezelésre szorulók más részénél ún. ismeretlen eredetű trombózis zajlott le, náluk a vérrög újraképződését kell megakadályozni.

A véralvadási szakértő, belgyógyász és klinikai farmakológus szakember meggyőződése, hogy a trombózisok okozta halálesetek gyakorisága Magyarországon ugyanúgy visszaszorítható lenne, mint más Európai Uniós országokban. Hollandiában például 58 Trombózisközpontban küzdenek a végzetes vérrögök okozta betegségek ellen. A magas színvonalú diagnosztikai és terápiás szakértelemmel működő új szakcentrumok sokat tehetnek a trombózisos betegek túlélési esélyeiért Magyarországon.