A hatékony védekezés a Lyme-kór egyetlen ellenszere

A Lyme-kór Európában és az Egyesült Államokban egyike a leggyorsabban terjedő fertőző betegségeknek, az éghajlatváltozás miatt ugyanis a betegséget hordozó kullancsok a legkülönbözőbb földrajzi területeken is megtalálhatók.  A Lyme-kór mentes Magyarországot társadalmi érzékenyítő kampány két éve azért indult el, hogy a lehető legszélesebb körben nyújtson szakszerű információt a kullancsok okozta egyik leggyakoribb betegségről. Az idei évtől kezdve a kampány fő támogatója a Lyme-kór mentes Magyarországot Alapítvány.

 A Lyme-kórt csak tudatos, hatékony védekezéssel lehet megelőzni, melynek alapja, hogy megismerjük a betegséget és az azt terjesztő parazitát, a kullancsot is. A Lyme-kór mentes Magyarországot kezdeményezés célja a minél szélesebb körű tájékoztatás, ezért a társadalmi érzékenyítő kampányt ezentúl alapítványi keretek között folytatják. Az alapítvány fő célkitűzése felhívni a figyelmet a kullancsok okozta megbetegedések veszélyeire és a preventív megoldásokra, amelyekkel elkerülhető a kullancscsípés, a Lyme-megbetegedés forrása.

Korábban a védekezésben a leginkább bevált módszer egyértelműen a vegyszeres készítmények alkalmazása volt; közéjük tartoznak az aeroszolok mellett a tabletták és kisállatok esetében a nyakörvek és az úgynevezett spot-on termékek is. Emellett a természetes illóolajok is megjelentek kullancsriasztóként, noha ezek hatékonysága nem olyan magas. Az utóbbi idők egyik legkiemelkedőbb innovációja az ultrahangos kullancsriasztók kifejlesztése, melyek természetesen, vegyszermentesen, közel 94 %-os hatékonysággal veszik fel a harcot a paraziták ellen akár egész évben.

„Jelenleg nincs 100 %-os védettséget nyújtó módszer a kullancsok ellen, így mindenképpen szükség van a különböző készülékek, készítmények kombinálására. Érdemes arra törekedni, hogy minél kevesebb vegyszert használjuk a védekezés során, hiszen ezek a készítmények nagy mennyiségben akár károsak is lehetnek az érzékenyebb szervezet számára – emeli ki Kiss Dániel, a Lyme-kór mentes Magyarországot Alapítvány elnöke.

A betegséggel kapcsolatban még most is számos tévhit lát napvilágot, így rendkívül fontos, hogy ne csak a Lyme-kórt, hanem az azt okozó baktériumok terjesztőit, a kullancsokat is ismerjük. A hordozóknak köszönhetően – legyen az ember, vad-, vagy kisállat – a kullancsok dinamikusan változtatják helyüket: leggyakrabban parkokban, kertekben, játszótereken és erdőkben fordulnak elő, így nemcsak a természetben, hanem lakókörnyezetünkben is nagy figyelmet kell fordítani a paraziták elleni védekezésre.

A Lyme-kór leggyakoribb előfordulási helyei azok az országok, ahol az éves középhőmérséklet 10-17 °C között mozog, így Magyarország is kiemelten érintett a betegség tekintetében. A hazai kullancsok körülbelül 10 %-a hordozza a Lyme-kórt okozó baktériumot, amit a csípés utáni 12-36 órában ad át az ember számára. A betegség száma Magyarországon a nyári hónapokban éri el a maximumot, ugyanakkor még kora ősszel is lehet számítani Lyme-kór kialakulására a kullancscsípés következtében.

A Lyme-kór alapvetően nem halálos kimenetelű megbetegedés, ugyanakkor kezelése a szervezet számára rendkívül megterhelő lehet. A kór az esetek nagy részében jóindulatú, sokszor magától gyógyul, ugyanakkor előfordulhat, hogy a betegség progresszív lefolyású - ilyenkor a beteg sorsa jórészt az első ellátó orvoson múlik. A Lyme-kór korai diagnosztizálás esetén heteken át tartó, nagy dózisú antibiotikum-kúrával kezelhető; késői észrevétel esetén intravénás eljárásra lehet szükség. A betegségből való felgyógyulás során nem alakul ki védettség: a Lyme-kórt bármikor újra elkaphatjuk, ráadásul a fertőzött emberek 10 százalékánál központi idegrendszeri rendellenesség is kialakulhat.

A kezelés nagyságrendekkel jobban megviselheti a szervezetet, ezért elsődleges célként tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a parazita ne férkőzhessen a közelünkbe! A védekezés során fordítsunk figyelmet a megfelelő öltözékre is. A Lyme-kór baktériumával fertőzött kullancs körülbelül egy-másfél nap alatt adja át a fertőzést az embernek, így rendszeres ellenőrzéssel és a kullancs korai, szakszerű eltávolításával nagyban csökkenthető a betegség kialakulásának esélye. „Ne rettegjünk, élvezzük a természetet, de legyünk vele tisztában, hogy mivel állunk szemben! A különböző védekezési lehetőségek kombinálásával és testfelületünk rendszeres ellenőrzésével tehetjük a legtöbbet a Lyme-kór ellen” – hangsúlyozza Kiss Dániel az alapítvány elnöke.

A Lyme-kór tünetei és diagnózisa

A legelső tünet általában a csípés körül megjelenő, legalább 5 cm-esre megnövő, többnyire ovális alakú bőrpír (Lyme-folt, erythema migrans vagy vándorló bőrpír). Lappangási ideje egy naptól 3 hónapig terjed, leggyakrabban egy hét. Többnyire alig viszket, nem fájdalmas. Előfordul, hogy csak egy családtag, munkatárs vagy szomszéd kérdezi meg, hogy mi az a folt a háton, lábon. A folt legalább egy hétig, néha azonban egy évig is látható. Előbb-utóbb elmúlik magától is. A folt megszűnése nem okvetlenül jelenti a kórokozó pusztulását. Nevével ellentétben nem vándorol, inkább a széli részein növekszik. Többnyire ovális alakú, a térdhajlatban, nyakon, hónaljban, lágyékhajlatban kezdetben csíkszerű. A folt szinte mindig a csípés helyén alakul ki, de előfordul többszörös elváltozás. Ilyenkor a többnyire 2-5 cm-es, jellegtelen, de azért ovális foltok jelennek meg. Számuk akár 50 is lehet. Előfordul, hogy ilyenkor is nagyméretű (10-20 cm-es) foltok keletkeznek, de ezek száma 10 alatt marad. A többszörös Lyme-folt úgy keletkezik, hogy a kórokozó a vérárammal szóródik, majd a bőrben több gócban indul szaporodásnak. A Lyme spirochaeta nem szereti a magasabb testhőmérsékletet, ezért a hűvösebb bőrben gyorsabban szaporodik. A folt megjelenése eldönti a diagnózist. Tapasztalt szakember számára felismerése általában nem okoz gondot.