Segítsük a fészekrakó madarakat!

Ez az oka például annak, hogy a horgásztavak közelében a zöldikék és a tengelicek szinte kizárólag a sajnálatos módon eldobált horgászzsinórral bélelik a fészkeiket, ami azért veszélyes, mert a szülőkre és a fiókákra tekeredve fulladást vagy lábaik amputálódását okozhatja!

Bármilyen meglepően hangozik is, a toll fészekanyagot (is) használó kis énekesek egyik legnagyobb − bár akaratlan − segítője fő ellenségük, a településeken is általánosan elterjedt karvaly, melynek etetők közelében különösen gyakori zsákmánytépőhelyein rengeteg toll marad vissza.

Ami hiányzik

A kistestű énekesek számára az egyik legfontosabb, de a településeken egyre kevésbé hozzáférhető fészekbélelő anyag a szőr, amit hajdanán az istállók környékén (akár a lovak, tehenek és szamarak testére szállva) gond nélkül össze tudtak szedni.

Háztáji állattartás hiányában a kutyát tartó madárbarátok tudnak sokat segíteni, ha a szükségest a hasznossal összekötve a rendszeres szőrkefélés „termékét” ősztől-tavaszig összegyűjtik és tavasszal több helyre, nagyobb mennyiségben is kihelyezik. Fészeképítő-anyagnak száraz füvet, kutyaszőrt (vagy fodrásztól beszerezhető hajat) és madártollat kínálhatunk fel az odúkban és a bokrok, fák ágai között fészkelő madaraknak. Hasznos trükk, hogy a kihelyezett száraz növényi szál és kutyaszőr (haj) fészeképítő-anyagot feltűnőbbé és a madarak számára vonzóbbá tehetjük madártollakkal, a talajon és az ágakon is!

A március végéig nyugodtan működtethető etetők a madarak leglátogatottabb kora tavaszi közösségi terei (áprilistól pedig az itatók és porfürdők), ezért ide is érdemes kihelyezni fészeképítéshez alkalmas természetes anyagokból: száraz növényi szálakból, mohából, kutyaszőrből, hajból (ha nincs saját „termés”, kérhetünk a közeli fodrásztól is) és tollak keverékéből álló csomókat. Az etetési időszak végére legalább néhány cinkegolyó és „mogyorórúd” műanyag tartóhálója kiürül. Ha nem dobjuk el ezeket, akkor nagyszerű eszközünk lesz fészekanyag zsákos kihelyezésére; nincs más dolgunk, mint a hálót megtömni a szőrrel vagy a hajjal.

Serénykedésünk fogadtatásáról a madarak egyértelmű visszajelzést adnak. Nemcsak a fészekanyagot gyűjtő állatokat figyelhetjük meg, de odúellenőrzésekkor látni fogjuk a fészkekbe építve azokat az anyagokat, amiket mi tettünk ki.

Mit ne tegyünk ki?

Ne kínáljunk fel olyan sok elemi szálból álló fonott vagy hosszú, vékony műszálas anyagokat (például: bálakötöző zsineget, vattát, arasznyinál hosszabb hajat), melyek szállításkor vagy a fészekbe építve a madarak lábára csavarodva pusztulásukat okozhatják.

Mikor érdemes a fészekanyagokat kihelyezni?

A hagyományos fészekanyagokat kora tavasszal, március elején érdemes kihelyezni és az sem baj, ha a madarak által fel nem használt fészekanyagcsomók egész évben kint maradnak. Gondot nem okoznak, viszont a következő költési szezonban is megkönnyíthetik a madarak dolgát.

A fecskék sárgyűjtőit a madarak érkezéséhez igazítva április első harmadában érdemes „élesíteni” és május második feléig fenntartani, ha ezt a száraz, csapadékmentes időjárás szükségessé teszi. Amennyiben nem okoz gondot a sár nedvesen tartása, akkor a sárgyűjtőt aszályos nyarakon érdemes a fecskék másodköltéséhez igazodva július végéig fenntartani vagy ilyentájt újraindítani.