Több más, időskorban megjelenő betegséghez hasonlóan a hipertónia is elkezdődik már fiatal-, illetve középkorban, csak ekkor még nem jelennek meg a tünetek, és mivel szűrésre ez a korosztály nem jár kellő mértékben, nem ismerik fel a korai jeleket (pl. fehérjeürítés a vizeletben, csökkent boka/kar index, amelyek az érfali károsodás, endothel diszfunkció korai jelei, vesefunkció-beszűkülés az ún. glomerulus filtrációs rátával mérve). Akár 10-20 évig fennállhatnak tünet nélkül azok a folyamatok, amelyek később magas vérnyomáshoz, illetve annak szövődményeihez vezetnek (pl. krónikus vesebetegséghez, cukorbetegséghez). A megoldás dr. Kiss István szerint egyebek mellett az, ha már 40-50 évesen, még a tünetek megjelenése előtt rendszeresen elmegyünk a háziorvoshoz vérnyomásmérésre és a különböző szervek funkciójának laboratóriumi vizsgálatára. A megelőzés része ezenkívül a megfelelő táplálkozás éppúgy, mint a testmozgás.
Utóbbi kettővel kapcsolatban érdemes arra is figyelni, hogy milyen mintát adunk át gyermekeinknek, hiszen ma Magyarországon a 14-18 évesek legalább 11 százaléka túlsúlyos és magas vérnyomásban szenved, amiért a környezet és a szülő is felelős. Bizonyítottan magas vérnyomásra hajlamosító tényező a 2500 gramm alatti születési súly. Az ilyen koraszülött babák esetén igen nagy a veszélye annak, hogy később hipertónia alakul ki, ezért ezeknél a gyerekeknél már egészen fiatal kortól fokozott odafigyelésre van szükség.
„Az elmúlt évtizedhez képest komoly szemléletváltás van folyamatban a vérnyomáscsökkentéssel kapcsolatban – hívta fel a figyelmet dr. Kiss István. – Továbbra is azt tartjuk helyesnek, ha 140/90 alá tudjuk csökkenteni a vérnyomást, ám az idősek esetében a 150/80-as érték is elfogadható. Az idősebb betegeknél meg kell találni azt az érzékeny egyensúlyt, hogy a drasztikus gyógyszeres kezeléssel ne rontsuk az általános állapotot, ugyanakkor ne engedjük a vérnyomást azon határ fölé, amikor nagy az infarktus és a stroke kockázata” – mutatott rá a szakember.
A professzor hangsúlyozta: az idős betegeknél is rendkívül fontos lenne a megfelelő táplálkozás a magas vérnyomás kezelésében. Egy nemzetközi vizsgálat bebizonyította, hogy a zöldség- és gyümölcsfogyasztás mértékével arányban csökken a stroke előfordulása: napi ötszöri zöldség- és gyümölcsfogyasztás több mint húsz százalékkal csökkentette a stroke veszélyét. Ugyanakkor az étkezési szokásokat az időseknél nagyon nehéz megváltoztatni, ráadásul ebben a korban az ízérzékelés is csökken. Dr. Kiss István, aki gerontológus szakember is, azt tanácsolja, kínáljunk színesebb ételeket, és a látvány meghozza az idősebb korosztály kedvét is az egészségesebb ételekhez és a megfelelő mértékű folyadékfogyasztáshoz is.
Az, hogy az életkor előrehaladtával nő a hipertóniások száma, az egész világon jellemző, ugyanakkor a kockázatcsökkentés eredményességében vannak különbségek. Éppen ezért kiemelt szerepe van az információ átadásának, amitől tudatosabbak lesznek a betegek a megelőzés terén.
Mit tehetünk már 40 éves kortól a hipertónia és szövődményei megelőzéséért?
- Napi fél óra mozgás (akár séta)
- Egészséges testsúly megtartása
- Megfelelő táplálkozás (zöldségek, gyümölcsök beillesztése a táplálkozásba, lehetőleg napi öt alkalommal; a sófogyasztás csökkentése napi 5 gramm alá)
- Rendszeres vérnyomásmérés és laborvizsgálat a háziorvosnál
- Kiemelt figyelem a terheseknél és az 2500 gramm születési súlynál kisebbel világra jött egyéneknél
Forrás: Semmelweis médiasarok