Az idegbecsípődés okai, tünetei és kezelése

Mi az az idegbecsípődés?

Az idegbecsípődés során az ideget körülvevő szövetek nyomják az ideget, amely fájdalommal és egyéb kellemetlen tünetekkel járhat. Általában a gerincvelőből kilépő perifériás idegek érintettek, bár előfordul, hogy az agyidegek is becsípődnek, például idegzsába esetén.

A perifériás idegek a csigolyák közötti nyíláson lépnek ki a gerincvelőből, majd futnak a beidegzett szervekhez, izmokhoz. Az idegeket teljes hosszukban támogatják, védik a környező szövetek, a csontok, az izmok és a kötőszövetek, és az idegek kismértékben elcsúsznak ezekben a természetes csatornákban. Amennyiben valamilyen oknál fogva beszűkülnek ezek a csatornák, az idegek nem képesek elcsúszni, megakadnak, feszülnek és nyomás alá kerülnek, ami kellemetlen tünetekkel, illetve gyulladással járhat. További probléma, hogy a begyulladt ideg a gyulladás miatt megduzzadhat, ami még inkább megnöveli a nyomást és tovább fokozza a tünetek súlyosságát.

Az idegbecsípődés tünetei

Az idegbecsípődés tünetei sokfélék lehetnek:

• Fájdalom, égő, szúró érzés: a fájdalom lehet tompa, éles, égő vagy szúró jellegű. Alapvetően követi a nyomott ideg útvonalát, így gyakran kisugárzik a végtagokba. Az égő vagy sugárzó fájdalom gyakran bizonyos mozdulatok hatására jelentkezik. Sokszor előfordul, hogy a fájdalom a pihenés során, például éjjel is erősödik.
• Izomgyengeség: a mozgató funkció károsodása miatt izomgyengeség léphet fel, amely akadályozhatja a napi tevékenységek ellátását.
• Izommerevség, izomgörcsök: az izmok merevséggel és görccsel is reagálhatnak az idegbecsípődésre.
• A mozgás korlátozottsága: a mozgás közben jelentkező fájdalom, az izomgyengeség, illetve az izommerevség hatására a mozgás korlátozottá válhat.
• Zsibbadás, bizsergés: az adott ideg által beidegzett terület gyakran zsibbad, bizsereg.
• Érzékvesztés, gyenge reflexek: az érző funkciók károsodása miatt a beidegzett területen tompább érzékelés, érzékvesztés, illetve gyengébb reflexek jelentkezhetnek.

Hol fordulhat elő az idegbecsípődés?

Az idegbecsípődés számos testtájon előfordulhat; jelen cikkben a leggyakoribb eseteket vesszük számba.

Nyaki idegbecsípődés (lapocka idegbecsípődés)

A nyaki idegbecsípődés során a nyaki gerincből kilépő idegek kerülnek nyomás alá. Ezekben az esetekben sokszor nem csak az illető nyaka fáj, hanem a becsípődött ideg oldalán a lapocka, a váll és a kar is. Van, amikor lapocka idegbecsípődés néven ismerik az emberek, bár ebben az esetben is a nyaki gerincvelőből kilépő idegek érintettek.

Idegbecsípődés deréktájon

Ha az idegbecsípődés deréktájon alakult ki, nagyon komoly derékfájás jelentkezhet, amely kisugározhat a hát, a csípő, a fenék, illetve a lábak izmaiba is. Sok esetben egy hirtelen mozdulat után jelentkezik a fájdalom, amely aztán nagyban korlátozza a napi életvitelt, mert sokszor nemcsak a hajolgatás, hanem az állás és az ülés is fáj.

Kéztőalagút-szindróma

A kéztőalagút-szindróma során a csukló belső felszínén haladó ideg kerül nyomás alá. Gyakran a kéz túlzott terhelése váltja ki.

Könyök alagút szindróma (cubitális alagút szindróma)

A könyöknél előfordulhat, hogy a singcsonti ideg becsípődik, ami a könyék alagút szindróma nevű tünetegyüttest okozza.

Az idegbecsípődés okai és hajlamosító tényezői

Bár az idegbecsípődést gyakran egy-egy rossz mozdulat vagy sérülés váltja ki, a hajlamosító tényezőkről is szót kell ejteni. Az alábbi kockázati tényezők növelik az idegbecsípődés kialakulásának valószínűségét:

A gerincoszlop problémái

Nagyon gyakori, hogy az ideg csigolyákból kilépő szakasza érintett. Az idegbecsípődést ilyenkor okozhatja a gerinc ízületeinek elmeszesedése, amely beszűkítheti a foramen nevű csontos lyukat, ahol az ideg kilép. Az elmeszesedés hátterében gyakran a mozgásszegény életmód és a túlsúly ál. Az ízületek kopása és a porckorongok sérülése, a porckorongsérv szintén nyomhatja az ideget. Ezen túl meg kell említeni a mozgásszegény életmód vagy ülőmunka miatt gyenge mélyizmokat, amelyek – a megfelelő tartás hiányában – szintén okozhatják a problémát.

Folyamatos vagy túlzott terhelés

Az ízületek folyamatos terhelése könnyen vezethet ízületi kopáshoz vagy gyulladáshoz. Az ínhüvelygyulladás során például gyakran érintettek azok, akik sokat és repetitív módon használják a kezeiket, például naphosszat gépelnek. A túlzott terhelés, például az élsport vagy a fizikai munka szintén okozhat ízületi problémákat, amelyek aztán idegbecsípődéshez vezethetnek. Az izmok szintén bemerevedhetnek vagy begörcsölhetnek, ami további kockázatot jelent.

Cukorbetegség

Korábban már említettük a mozgásszegény életmódot és az elhízást, de a cukorbetegséget külön is ki kell emelni, ugyanis a túl magas vércukorszint szintén károsíthatja az idegeket.

Gyulladásos problémák

A gyulladásos problémák, például a reumatoid artritisz szintén növeli az idegbecsípődés kockázatát.

Életkor

Az életkor előrehaladtával egyre nagyobb esélyünk van rá, hogy kialakul idegbecsípődés.

Az idegbecsípődés kezelése

Az idegbecsípődés sok esetben szerencsére magától elmúlik pár nap vagy egy-két hét alatt. Miután megtörtént a baj, fontos, hogy hagyjuk abba a végzett tevékenységet, és pihentessük az adott végtagot pár percig. Utána megpróbálhatjuk lassan, óvatosan mozgatni, masszírozni a fájdalmas területet. Ez bár önmagában nem valószínű, hogy megoldja a problémát, csökkentheti a fájdalmat, illetve gyorsíthatja a felépülést. A sérülés bekövetkezte után tehermentesítsük az érintett végtagot, illetve próbáljunk meg olyan testhelyzetben végezni a munkát és a napi teendőket, amiben nem feszül és fáj az érintett terület. Ajánlott finom, apró mozgásokkal, nyújtásokkal, melegvizes palackkal, illetve izomlazító krémekkel segíteni a beakadt ideg kiszabadulását. Rövid távon a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek is sikerrel enyhíthetik a tüneteket.

Keressünk fel szakembert!

Amennyiben két-három nap alatt nem múltak el a tünetek, mindenképp érdemes szakemberhez fordulni. Egy ortopéd orvos, gyógytornász vagy manuálterapeuta képes azonosítani a baj forrását, és összeállítani egy személyre szabott kezelési tervet. A diagnózis felállításához az egyszerű fizikális vizsgálaton túl szükség lehet különféle képalkotó eljárásokra (röntgen, ultrahang, EMG, MRI), illetve laborvizsgálatokra is.

Számos kezelési opció szóba jöhet

A pihentetésen és a fájdalom tüneti kezelésén túl számos terápiás opció szóba jöhet a probléma okától és a tünetek súlyosságától függően. Nagy segítséget nyújthatnak a különféle görcsoldók is izomlazítók, illetve az ízületeket nyugalomba helyező merevítők. A gyógytornászok és manuálterapeuták által megtanított gyakorlatok, illetve fizikális kezelések szintén alapvető részét képezhetik a kezelési tervnek. A legsúlyosabb esetekben pedig lehet, hogy sajnos csak a műtét fog megoldást jelenteni.

Tekintse meg a Szimpatika kínálatában kapható fájdalomcsillapítókat!