Mekkora az ideális páratartalom a lakásban?

Mennyi az ideális páratartalom?

Az optimális páratartalom a 40-60%-os tartományban mozog, ezen belül az 50% körüli értékek számítanak a legkomfortosabbnak. Kivételt képeznek ez alól a csecsemők: az ideális páratartalom babáknak és kisgyerekeknek némileg magasabb, mintegy 55-60%. (Bár van, ahol ennél még magasabb értékeket ajánlanak, de 60% fölött már jelentősen megnő a falak penészesedésének kockázata.)

A megfelelő páratartalom több szempontból is fontos. Egyfelől hozzájárul a hőérzetünkhöz és a közérzetünkhöz, másfelől segít megelőzni számos problémát. De mik is ezek a problémák?

Az alacsony páratartalom hatása a testünkre

Ha a relatív páratartalom 30% környékére vagy az alá csökken, számos kellemetlen tünetet fogunk tapasztalni, az alacsony páratartalom ugyanis nedvességet von el a szervezettől. Kiszáradhatnak a légutaink, különösen az orr és a torok nyálkahártyája, ami irritációt, köhögést okozhat, főleg az arra érzékenyeknél, például az asztmásoknál. A légzés ilyenkor nehezítetté, diszkomfortossá válik.

A fertőzések, betegségek kockázata szintén megnő. Ez annak köszönhető, hogy a légutakat borító ú.n. csillós hám dehidratált állapotban nem tudja megfelelő hatékonysággal eltávolítani a légutakba került szennyeződéseket és kórokozókat. Többek között ennek is tudható be, hogy a hideg téli időszakban megnő a felső légúti betegségek kockázata, télen a hidegnek köszönhetően ugyanis jóval szárazabb a levegő, mint a melegebb évszakok során. Gyakori tünet továbbá, hogy az orr kiszáradt nyálkahártyája vérzik, ahogy a szem és a bőr is könnyen kiszáradhat.

A magas páratartalom hatása a szervezetre

A túl magas páratartalom szintén megterheli a szervezetet. A légzés nehezítetté válik, ami különösen megviseli az asztmásokat, hasonlóképpen a túl száraz levegőhöz. A hőérzet szintén megváltozik, melegebbnek érezzük a párás levegőt. (Erre szoktuk azt mondani, hogy nyomott az idő, vagy fullasztó meleg van.) Ez annak köszönhető, hogy a magas páratartalom miatt a szervezet által leadott izzadtság nem tud megfelelően elpárologni, így a szervezet nem tudja megfelelően hűteni magát.

De a párás levegő hatása a szervezetre nemcsak ebben nyilvánul meg. A levegő túl magas nedvességtartalma következtében a különféle beltéri felületek (pl. asztallapok, kilincsek stb.) gyakran nedvessé válnak, ezeken a nedves felületeken pedig könnyebben megtelepednek a baktériumok és egyéb kórokozók. A nedvesség penészgombák és a poratkák elszaporodásának szintén kedvez, a poratka ürüléke és a penészgombák által termelt anyagok pedig irritációt és allergiás tüneteket válthatnak ki.

Mire figyeljünk oda a fűtési szezonban?

Télen kell a leginkább odafigyelni a páratartalomra. A fűtés ugyanis kiszáríthatja a levegőt, de az is gyakran előfordul, hogy a párát át nem engedő hőszigetelés és a szellőztetés hiánya pont, hogy a páratartalom megemelkedéséhez vezethet.

Mennyi az ideális páratartalom a lakásban télen?

Az ideális páratartalom télen is 40-60% között mozog. Érdemes higrométerrel mérni a páratartalmat, és szükség esetén „beavatkozni”. Az alábbi tanácsokat érdemes megfogadni:

• Ha fűtünk, akkor is szellőztessünk rendszeresen! Amennyiben nagyon oda akarunk figyelni a fűtési költségekre, akkor párátlanító készüléket is használhatunk, ezzel együtt időnként így is ajánlott szellőztetni.
• Ha túl száraz a levegő, hideg párásítót érdemes alkalmazni, a hideg pára ugyanis nem nehezíti meg a légzést. Fontos, hogy a párásítót rendszeresen tisztítsuk, nehogy véletlenül kórokozókat juttassunk a levegőbe! Szobanövényekkel szintén tehetünk a levegő kiszáradása ellen.
• Ha szárazabb a levegő, érdemes kiemelten figyelni a megfelelő folyadékbevitelre is.

Tekintse meg a Szimpatika allergia elleni készítményeit!