Hogyan készítsük fel magunkat a járvány második hullámára?

A járvány csúcsán több ezren töltötték ki azt az online kérdőívet, amellyel a NÉBIH, a Debreceni Egyetem és a TÉT Platform közösen vizsgálta, milyen változásokat hozott az életünkbe a pandémia. A háromezer fős reprezentatív kutatásból többek között megtudtuk, hogy több mint harminc kilogramm élelmiszert tartalékoltunk, de mivel több időt töltöttünk a konyhában és jobban figyeltünk a lejárati időkre, végül is csökkent az élelmiszerhulladék mennyisége. A vásárlások száma is kevesebb lett, de arányaiban több hazai és csomagolt élelmiszer került a kosarunkba. És bár nem nassoltunk annyit, mint korábban, eközben továbbra is jókat ettünk, és sokkal kevesebbet mozogtunk. Ennek eredményeként a legtöbben körülbelül egy kilót híztak a veszélyhelyzet alatt. A közelmúltban egy szakmai konferencián vonták le a hosszabb távú tanulságokat a szakértők, amely mindenkinek segíthet felkészültebben várni a járvány esetleges második hullámát.

Dr. habil. Forgács Attila, a Corvinus Egyetem tanára, gasztropszichológus szerint a 21. század új kezdetét jelentette a világjárvány, amely számtalan téren hozott változást. Mivel az ideiglenes helyzetekre adott reakcióink könnyen szokássá válhatnak, a szakember szerint a jövőbeli járványhelyzetekben már tudatosabban fogunk élelmiszert tartalékolni, és jobban figyelünk majd a maradékokra is. Továbbra is merészebben kísérletezünk majd a konyhában, de figyelnünk kell arra, hogy ne együnk többet, mint a szokásos hétköznapokon, ezzel megelőzhetjük a súlygyarapodást.

Prof. dr. Szakály Zoltán, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézetének vezetője rámutatott, hogy vásárlói preferenciáink rendkívül sokat változtak az elmúlt hónapokban, és a második hullámra kiderülhet, mennyit tartunk meg ezekből. Az online élelmiszer- és ételvásárlást biztosan többen fogjuk igénybe venni, de az egészségesebb életmód szempontjából kedvező lenne, ha továbbra is több zöldséget és gyümölcsöt, valamint tejet és tejterméket vásárolnánk, mint ahogy ezt tavasszal is tettük. A professzor szerint pozitív, hogy többen keresik a helyben előállított élelmiszereket is.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal osztályvezetője, dr. Kasza Gyula szerint mindenki számára fontos tapasztalat volt, hogy a hazai élelmiszervállalkozások kiállták az erőpróbát, az élelmiszer-ellátás biztonságos és folyamatos volt, tehát legközelebb sem kell tartani problémáktól. A tartalékolás az elővigyázatosság és a megbetegedéstől való félelem szempontjából érthető és racionális magatartás, de figyelni kell arra, hogy ne romoljanak meg a készletezett élelmiszerek. A kutatásból kiderült, hogy a legtöbben tudatosabban fogják vásárlásaikat megtervezni, például ritkábban, de előrelátóbban fognak vásárolni, és sokan felfedezték az online bevásárlásban rejlő lehetőségeket is. A veszélyhelyzet miatt több figyelmet fordítottak az emberek az élelmiszerhigiéniai szabályok betartására is. Az átgondoltabb magatartásunk pedig egészségesebb és fenntarthatóbb életmódhoz vezethet, amellyel csökkenthetjük a későbbi járványok hatásait is.

A kiegyensúlyozottabb táplálkozás lehet a következő járványidőszak egyik kulcskérdése – mondja Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője. A kutatás adatai ugyanis összességében azt mutatják, hogy jobban figyelünk a táplálkozásunkra, valamivel egészségesebben állítjuk össze étrendünket, amiben több a zöldség-gyümölcs és a tejtermék, ugyanakkor kevesebb édesség és rágcsálnivaló szerepel. A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy az esetleges következő hullám – amely ősszel, a kültéri aktivitásokra kevésbé alkalmas időszakban érhet minket – idején jobban kell figyelni a rendszeres napi mozgásra, amellyel megelőzhetjük a plusz kilók megjelenését a home office vagy a karantén alatt. A tápanyagokkal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal jól ellátott szervezet a megfelelően működő immunrendszer révén pedig a fertőzésnek is jobban ellent tud állni – zárja a dietetikus a tanácsokat.

Az elmúlt hónapokban számos, az életmódunkkal kapcsolatos, újonnan keletkező kifejezés – mint például a „karanténháj” – vált a közbeszéd részévé, amelyek egy új, speciális szótárban is helyet kaptak. A kutatás eredményei mellett ez is jól jelzi, hogy ha van egy külső körülmény, amely miatt lassítani tudunk mindennapjainkon, képesek vagyunk tudatosan változtatni az életmódunkon és átformálni a gondolkodásunkat.

Forrás: TÉT Platform