Az elégtelen (tehát napi 7-8 óránál kevesebb) alvás, az elalvási és átalvási nehézségek, a gyakori megébredések, a horkolás miatti felületes alvás, az alvási apnoé és a nyugtalan láb szindróma és más alvászavarok mind-mind jelentősen rontják az alvás minőségét és természetesen a mennyiségét is. Ez pedig nem csak nyilvánvaló fáradtságot okoz, de jellemző a distressz érzése, a szorongás, az ingerlékenység és a nappali teljesítmény csökkenése is. Emellett kevésbé köztudott, de a rossz alvás számos betegség kialakulásának kockázatát is növeli.
Ezen betegségek kockázata nőhet meg a rossz alvás miatt:
A nappali tünetek miatt is fontos kezelni a rossz alvást
Fáradtság, kialvatlanság, nappali aluszékonyság, fejfájás, reggeli (esetleg éjszakai) magas vérnyomás, a nemi vágy csökkenése – többek közt ilyen nappali tünetek okozhat a nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás.
Ha valaki heteken, hónapokon keresztül nem tud megfelelően aludni – nehezen alszik el, sokszor felébred, már szorong attól, hogy nem fog tudni elaludni, sokat forgolódik, esetleg tud róla, hogy horkol, vagy éjszakai légzéskimaradása van, mindenképpen fontos felkeresnie egy szakembert. A panaszok és kísérőbetegségek pontos feltérképezése, az alváslaborban végzett alvásvizsgálat, illetve egyéb kiegészítő vizsgálatok szükségesek a panaszok okának kiderítése és a megfelelő terápia beállítása céljából – mondja Vida Zsuzsanna, az alváslaboratórium vezető szomnológusa. – A jó hír, hogy az alvászavarok jó eséllyel kezelhetők, és ezzel nem csak az egészségi kockázatok csökkennek jelentősen, de az életminőség is határozottan javul.