Hogy választunk kávét és miért szeretjük annyira?

1. A rendszeres, mérsékelt kávéfogyasztás jótékony hatással van a szív- és érrendszerre

Még mindig sokan gondolják úgy, hogy a rendszeres kávéfogyasztással kockázatnak tesszük ki a keringési rendszerünket, és növekedni fog a vérnyomásunk. A kutatók már jó néhány éve sejtették, hogy ez nem igaz, 2018-ban azonban több publikáció is arra mutatott rá, hogy a rendszeres, napi 3-5 csésze kávét fogyasztók körében akár 15 százalékkal is csökkenhet a szív- és érrendszert érintő betegségek előfordulása. Sőt, a pozitív hatásokat már napi egy csészével ivók körében is kimutatták.

2. A kávéfogyasztás hozzájárulhat a megfelelő folyadékbevitelhez

A koffeinről sokan tudják, hogy enyhe vízhajtó hatással rendelkezik. Néhányan viszont azt gondolják, hogy a kávéfogyasztás fokozza a szervezet vízveszteségét. Ez azonban csak az eszpresszó esetén igaz: a szakértők mérései szerint 1 mg elfogyasztott koffein ugyanis csak 1,17 ml vízveszteséget okoz. Egy adag presszó- és hosszú kávéban is nagyjából 70 mg koffein van. Ez mintegy 82 ml folyadékveszteséghez járul hozzá, ám az átlagosan két dl mennyiségű hosszú kávéval ezen felül beviszünk még 118 ml vizet a szervezetünkbe, tehát a mérleg pozitív.

3. A kávé szeretete a génjeinkbe van kódolva

Az elmúlt években a Chicago-i Northtwestern Egyetem kutatói is igazolták, hogy a kávé, azaz a koffein hatása azért eltérő egyes embereknél, mert azt génjeink kódolják. Ezért vannak olyanok, akiknek egy kávétól is erősen dobog a szívük, és olyanok is, akik élnek-halnak még egy csészéért. Ez egyben bizonyos fokú önszabályozást is jelent a kávé szeretetében és az elfogyasztott mennyiségben.

4. A nagyobb gyerekek is ihatnak kávét

Tízből kilenc ember szinte biztosan úgy véli, hogy a fejlődésben lévő gyerekeknek nem szabad kávét inniuk. Azonban ezt a feltevést nemhogy nem igazolták tudományos kutatások, a szakemberek szerint a gyermekek szervezete éppen olyan mértékben képes lebontani a koffeint, mint a felnőtteké. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyerekek is dönthetik magukba a kávét, de a nagyobbaknak – ha nem érzékenyek a koffeinre – napi egy hosszabb frissítő nem jelent káros hatást.

+1: a koffein minket felpörget, a vízmolekulákat lelassítja

Egy februárban publikált vizsgálat szerint a koffein kimutathatóan lelassítja a vízmolekulák pörgését. Azaz míg az élő szervezetet stimulálja, az egyszerű molekulákat inkább csillapítja. A kutatók szerint azonban ennek ránk nincs hatása – egy csésze kávé mindössze egymillió vízmolekulára lehet hatással – azonban rendkívül fontos lehet a gélek és az emulziók esetén, amelyeket gyakran használunk gyógyászati vagy kozmetikai célból.

Nem kell azonban messzire mennünk a kávéval kapcsolatos kutatások terén, hazánkban is folynak ilyenek. A Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának Csokoládé-, kávé-, teakészítő mester hallgatói az utóbbi években több kutatást készítettek a kávéval kapcsolatban, amiről dr. Temesi Ágoston, a képzés egyik felelőse számol be:

„Hallgatóink kutatásai új utakat is nyithatnak a kávétermékek fejlesztésében. Olyan témákat vizsgáltak, mint a kávécseresznye-paszta lehetséges élelmiszeripari hasznosítása, a liofilizálás eredményeként keletkező szárítmány és kondenzvíz felhasználási lehetőségei, vagy a víz pH-jának hatása a kávé minőségére. Mivel a termékfejlesztés csak megfelelő marketingmunkával lehet sikeres, több ilyen témájú vizsgálatot is végeztünk. Az egyik, nem reprezentatív, ám több mint hatszáz főre kiterjedő kutatásunk eredményeként négy vásárlói típust különítettünk el: „A kíváncsiak” (31%) jellemzően a vásárlás közben, a polcok előtt döntenek, nincs kedvenc kávémárkájuk, de szívesen próbálnak ki újdonságokat. A márkahű „ragaszkodók” (28%) a megszokott, ismert márkát vásárolják, és nem foglalkoznak az újdonságokkal. Az „informálódók” (21%) figyelik az újdonságokról szóló híreket, keresik a változatosságot, utána olvasnak a választani kívánt márkának, döntéseiket pedig minél többféle kávé megkóstolása után hozzák meg, akár egy-egy kuriózumot is igyekeznek beszerezni, de nem jellemző rájuk márkahűség. Az „akcióvadászok” (20%) számára viszont minden kávé egyforma, az akciósat vagy a legolcsóbb márkákat vásárolják. Fontos a termék könnyű elérhetősége, nem tesznek különbséget a márkák között, nem érdeklődnek az újdonságok iránt, szinte teljesen elzárkóznak az információktól. A vásárlói típusok részletes ismeretéig terjedő kutatás nem csak a nagyobb, de a kisebb magyar kávés vállalatok sikeres piaci szerepléséhez is hozzájárulhat.”

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint ezek a tények is rámutatnak, milyen sok a tévhit a táplálkozásunk, életmódunk terén. „A kávé jó példa arra, hogy minél többet tudunk meg egy-egy élelmiszerről, annál jobban eloszlathatók a vele kapcsolatos tévhitek. A rendszeres, de mérsékelt kávézás a kiegyensúlyozott étrend része lehet, hiszen maga a kávé szinte energiamentes, egy csésze mindössze 2-3 kalória üresen. Ha cukor nélkül, esetleg édesítőszerrel és kevés tejjel vagy kávétejszínnel fogyasztjuk, a napi energiabevitelünkhöz sem járul hozzá jelentősen.”

A TÉT Platform korábbi, reprezentatív hazai kutatásából az is kiderült, hogy ezzel sokan tisztában vannak: a cukor nélküli kávét a szénsavas ásványvízzel közel hasonló mértékben vélte – jogosan – egészségesnek a megkérdezett több mint ezer ember, ezzel a képzeletbeli dobogó negyedik helyére téve azokat a 100%-os gyümölcslevek, a szénsavmentes ásványvíz és a tea után.