3 perc
Hidegallergia: minden, amit tudni érdemes
Módosítva: 6/5/2025 Szerző: Szimpatika Forrás: Szimpatika 3 perc VitáltippekBőrápolásAllergiaTélVérnyomásszívritmuszavarÖdéma
A hidegallergia vagy hideg urticaria egy allergiaszerű reakció, amelyet a hideggel való érintkezés vagy a környezet lehűlése válthat ki. Pontos oka nem ismert, de számos kockázati tényezőt azonosítottak. A legtöbb esetben a hideghatás megszűnése után gyorsan elmúlnak a tünetek, azonban súlyos allergiás reakciókhoz, végső esetben életveszélyes anafilaxiás sokkhoz is vezethet. A hidegallergiában szenvedőknek fontos, hogy megelőzzék a tünetek kialakulását, illetve érdemes maguknál tartani antihisztamintartalmú gyógyszereket is.
Mi az a hidegallergia pontosan?
Fontos tudni, hogy nem igazi allergiáról van szó, ezért a hidegallegia kifejezés helytelen. Az allergiák során ugyanis az történik, hogy a szervezet bizonyos anyagokra túl érzékenyen reagál, immunreakcióval válaszol rájuk. Előfordul azonban, hogy ezek az immunreakciók fizikai ingerek, például hideg vagy napfény hatására következnek be. Ilyen a hidegallegia, amely során a hideggel való érintkezés hatására hisztamin szabadul fel más mediátormolekulákkal egyetemben.
A hidegallergia tünetei
A hidegallergia a csalánkiütés tipikus tüneteit produkálja. Vörös, viszkető foltok vagy duzzanatok jelennek meg a bőrön, az érintett terület fájhat. A csalánkiütés legtöbbször pár perc alatt kialakul, tipikusan a hidegnek kitett területeken, azaz az arcon, füleken és a kézfejen, illetve az ujjakon, amennyiben nem hordunk kesztyűt. Ha utána melegbe érünk, legtöbbször hamar elmúlik, amint felmelegszik a bőr. Változó, hogy kinél milyen hideg váltja ki. Sok esetben nem is a nagy hideg, hanem a hőmérséklet változása indukálja, például ha a meleg lakásból kilépünk az őszi-téli hűvös levegőbe.
Gyakori az is, hogy valakinél egy hideg anyaggal vagy felülettel való érintkezés vezet urticaria kialakulásához. Ilyen lehet a hó, de akár egy fagylalt, jégkása, illetve hűtött üdítő vagy étel, például joghurt elfogyasztása is. Fontos tudni, hogy a csalánkiütés érintheti a szájüreg, a nyelőcső és a légutak nyálkahártyáját is, ami légzési nehézséghez, súlyos esetben fulladáshoz is vezethet.
Amennyiben nagy testfelületen érintkezünk a hideggel, például nyáron relatíve hideg vízben fürdünk, az egész testfelületen kialakulhat a csalánkiütés. A hisztamin és a további mediátorok nagymértékű felszabadulása kiválthat egész testet érintő, úgynevezett szisztémás tüneteket is (szédülés, fejfájás, gyengeség, légzési zavar, szapora szívverés, vérnyomás-ingadozás). Ritka esetekben kialakulhat akár életveszélyes anafilaxiás sokk is (általában akkor, amikor valaki hirtelen beleugrik a hideg vízbe, vagy úszik). A szisztémás tünetek nem feltétlenül múlnak el a hideghatás megszűntével, hanem kezelés nélkül hosszabb ideig is fennállhatnak.
Kiket érint a hidegallergia?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hidegallergia a leggyakrabban a fiatal nőket érinti, ezzel együtt mindkét nemnél kialakulhat bármilyen életkorban. A gyerekkorban vagy kamaszkorban jelentkező hidegallergiára jellemző, hogy a probléma két-három év elteltével magától megszűnik. Felnőttekben a legtöbb esetben krónikus betegség formájában nyilvánul meg, amely 5-7 évig fennáll. A hideg országokban az éghajlatnak köszönhetően gyakoribb, mint a déli vidékeken.
Mi okozza a hidegallergiát?
A hidegallergia pontos okát és hatásmechanizmusát még nem sikerült felderíteni. Ezzel együtt számos kockázati tényezőt azonosítottak. A hideg urticaria az esetek túlnyomó többségében más betegségek nyomán alakul ki:
- Reumás ízületi gyulladás
- Májgyulladás (hepatitisz)
- Autoimmun betegségek (cöliákia, pajzsmirigy-betegség)
- Parazitózis (ritkán)
- Nemrégiben lezajlott vírusos vagy bakteriális fertőzés
- HIV-fertőzés (AIDS)
Meg kell még említeni a familiális hideg-indukálta autoinflammatorikus szindrómát, amely hasonló tünetekkel jelentkezik, azonban nem szerzett, hanem egy nagyon ritka örökletes betegség.
A hidegallergia diagnózisa
A hidegallergia diagnózisa a legtöbb esetben az úgynevezett jégkockateszttel történik. Miután az allergológus orvosban felmerül a hideg urticaria lehetősége, jégkockákat helyez a páciens bőrére, amelyeket meghatározott időközönként eltávolít, és ellenőrzi a bőrt. Amennyiben valakinél kiderült, hogy hidegallergiás, egy Temptest nevű speciális eszközzel lehet megállapítani, hogy hány fok alatt jelentkeznek a csalánkiütések.
A kezelés és a megelőzés lehetőségei
A hidegallergiában szenvedők számára a legfontosabb a tüneteket kiváltó ingerek elkerülése. Kerüljük a túlzottan hideg italokat és ételeket, és ne fürödjünk hideg vízben. Ősszel és télen járjunk réteges, meleg öltözetben, húzzunk sapkát, sálat, kesztyűt. Törekedjünk rá, hogy az egész testünk megfelelően fedve legyen, illetve használjunk hidratáló hatású és zsíros krémeket, hogy megvédjük a bőrünket a kiszáradástól. Ezek a krémek akkor működnek a legjobban, ha nem elindulás előtt, hanem mintegy fél órával előtt kenjük be a bőrünket, így a hasznos anyagoknak van ideje felszívódni, és nem hűtik le a bőrt.
Ha már kialakult a bőrpír és a viszketés, nyugtató, hidratáló hatású krémekkel enyhíthetünk a kellemetlenségen addig, amíg a bőr fel nem melegszik. A szteroidos krémek szintén sokat segíthetnek, jó, ha ilyen is van nálunk, bár ezeket hosszú távon nem javasolt alkalmazni.
Ha hajlamosak vagyunk a súlyos urticariára, esetleg időnként fulladásos tüneteket tapasztalunk, tartsunk magunknál antihisztamintartalmú gyógyszert, hogy szükség esetén be tudjuk venni. (Akinél fennáll az anafilaxiás sokk veszélye, az jó, ha adrenalininjekciót is tart magánál). Az is lehet, hogy az allergológus azt fogja tanácsolni, hogy az őszi-téli időszakban szedjünk folyamatosan antihisztamint.
A szisztémás reakciók kialakulásakor vegyünk be gyógyszert, ha pedig intenzívek a tünetek, esetleg fulladunk vagy felmerül az anafilaxiás sokk gyanúja, akkor mindenképp hívjunk mentőt!