A daganatok kialakulását a genetikai tényezők és bizonyos környezeti hatások – fizikai, kémiai behatások, fertőzések – együttesen határozzák meg. Köztudott például a dohányzás, a fokozott alkoholfogyasztás, vagy a mozgásszegény életmód hajlamosító szerepe, de ismert bizonyos anyagok (pl. kátrány) rákkeltő hatása is.
A rizikó csökkenthető, azonban hajfestéktől vagy dezodortól nem lehet rákot kapni – hívja fel a figyelmet a tévhitekre dr. Dank Magdolna, a SE I. Sz. Belgyógyászati Klinika onkológiai osztályvezetője. Dr. Dank Magdolna sajnálatosnak nevezte, hogy sok tévhit, sok pánikkeltő cikk jelenik meg a mellrákkal kapcsolatban. Példaként említi azokat a tévedéseket, miszerint melltartótól, hajfestéktől vagy dezodortól rákot lehet kapni. Ahogy mondja, ez utóbbin csak mosolyog az, aki tudja, hogy a nyirokkeringés az emlők felől kifelé vezet a nyirokcsomók felé, hiszen így ha a dezodorból bármilyen káros anyag fel is szívódna a szervezetben, az nem az emlők felé, hanem éppen ellenkező irányban áramolna.
Természetesen azokat könnyű megtéveszteni, akik nem szakemberek – mondja a szakember. A rák megelőzése érdekében a rizikófaktorokat érdemes csökkenteni, ezért dr. Dank Magdolna tanácsolja, hogy kerüljék a túlzott mennyiségű tartósítószer fogyasztását. Az élelmiszerek esetében érdemes figyelni a gyártási idő és a lejárati idő közelségére. Hiszen ha ez a kettő nagyon távol esik egymástól, vagy például ha éjszakára kint marad egy joghurt és nem romlik meg, az gyanús. Ez a fajta fogyasztói éberség szükséges az „E betűs” összetevők esetében is, érdemes az apró betűt elolvasni. Annál jobb, minél inkább természetes az állagmegőrzéshez szükséges tartósító anyag (C-vitamin, aszkorbinsav).
Kiemeli azonban, hogy a túlzott mennyiségű C-vitamin bevitel sem jó, mert túlterhelheti a vesét. A doktornő tanácsa szerint ajánlatos kerülni a túl sok, tömény kémiai anyag alkalmazását (oldószerek, tartósítószerek, tisztítószerek, stb.), mert a sok vegyszer hatása összeadódik. Tehát amikor lehetőség van rá, érdemes természetes anyagot használni (pl. zsíroldásra ecetet, citromot). Nem javasolja a 48 vagy 72 órás izzadásgátlást biztosító dezodorok állandó használatát sem. Szerinte nincs szükség ilyen hosszan elnyomni, gátolni a verejtékmirigyek működését. Lehet akár naponta többször olyan dezodort használni, ami mellett van izzadás, de szagtalanít.
Tanácsok:
- Főzés: kerülendő az olaj használata, nem kell égett ételt enni.
-Ruházkodás: nem ajánlott az izzadást okozó műanyag, törekedjünk természetes anyagok használatára.
-Tisztítószerek: erős vegyi szerek belégzése nem tesz jót a nyálkahártyának. A hajfesték roncsolja a hajat, de nem fog rákot okozni. Dezodortól nem lehet mellrákot kapni.
A daganatok kialakulását a genetikai tényezők és bizonyos környezeti hatások – fizikai, kémiai behatások, fertőzések – együttesen határozzák meg. Köztudott például a dohányzás, a fokozott alkoholfogyasztás, vagy a mozgásszegény életmód hajlamosító szerepe, de ismert bizonyos anyagok (pl. kátrány) rákkeltő hatása is.