Ha csökken a fajok száma, az ember betegebb lesz

De ha a biológiai sokféleségnek csak az a célja, hogy csinos hátteret nyújtson az emberi szemnek, érdemes-e védeni ezeket a fajokat? Lehet, hogy a természet is csak egy dolog, amit az ember kénye-kedve szerint felhasznál?

Kiderült, hogy egy egészséges, sokszínű bolygó az emberi faj egészségére is jó hatással van. A Felicia Keesing ökológus által vezetett Bard College azt tanulmányozta, milyen hatással van a biológiai sokszínűség csökkenése a fertőző betegségekre. A nyugat-nílusi láz vagy éppen a hantavírus biztosan nagyobb tömegeket betegítene meg, ha kevesebb állatfaj élne a földön.

Keesing szerint azt korábban is tudták, hogy speciális esetekben a fajok csökkenésével egyenes arányban nő a megbetegedések száma, de mostanra kiderült, hogy a probléma sokkal általánosabb, mint azt korábban feltételezték.

Ez szemben áll minden logikával. Hisz az állatok sok betegséget terjesztenek, gondoljunk csak a maláriára, a Lyme-kórra vagy a SARS vírusra. Keesing és a munkatársai azt tapasztalták, hogy a betegség ökológiája bonyolultabb. Egyes fajok felfogják a vírusok terjedését, így ha ezek kihalnának, akkor az ember veszélyeztetettebbé válna a megbetegedéseket tekintve.

A hantavírus példának okáért egy olyan megbetegedés, mely a fertőzöttek 40 százalékánál halált okoz. Ezt bizonyos rágcsálókkal hozzák kapcsolatba, melyek nyálon, vizeleten és bélsáron keresztül adják tovább a vírust, melyet az ember belélegezhet. Ha a rágcsálók száma nő, akkor ezzel egyenes arányban a fertőzött egyedek száma is növekedést mutat, ergo több ember fertőződhet meg hantavírussal. A szarvasegér lehet vírushordozó. Egy területen vizsgálva, ahogy az egeret pusztító fajok száma csökkent, a vírus terjedése 2-ről 14 százalékra emelkedett. Ezt egy panamai kísérlet is megerősítette, ahol a ragadozók egy részét kiirtották, így az egerek száma nőtt, és vele együtt a hantavírus aránya is növekedést mutatott.

A Nature magazinban megjelent cikk szerint a bufferfajok halnak ki a legkönnyebben, pedig nekik a legnagyobb a szerepük az emberek védelmében. Rick Ostfeld betegségökológus szerint "azok a fajok, melyek gyarapodnak, miközben mások csökkennek felerősítik a betegségeket. Ezek az egerek, a városban élő madarak, néhány csigafajta és a varangyok. Amikor az emberek olyan dolgokat cselekszenek, amivel a biodiverzitást csökkentik, akkor a segítő fajokat irtják, és a számunkra veszélyeseket támogatják."

A populáció növekedésével az erdők száma csökken. Kutatók szerint az 1940-es évek óta a zoonózisok fele a földhasználat megváltoztatásából ered, fajokat írtunk ki az erdőkkel együtt, így okozva hosszú távon saját halálunkat.

Vannak szerencsés emberek, akik egy madagaszkári őserdőben sétálva megpillanthatnak egy indri makit, vagy épp az Észak-Atlanti-óceánon hajókázva keresztezik egy púpos bálna útját, akik valódi értékeket hordozhatnak a Homo Sapiensen túl.