Milyen gyógyteák javasoltak a téli időszakban prevenció jelleggel?
A csipkebogyó számos kedvező élettani hatása közül az egyik legjelentősebb, hogy erősíti szervezetünk védekezőképességét, ami a magas C-vitamin-tartalmának köszönhető. Az őszi-téli időszakban, amikor kevesebb friss gyümölcshöz jutunk, akár naponta fogyaszthatjuk a C-vitamin-szükségletünk fedezésére. E mellett a meghűléses betegségek szezonjában javasolt még a szintén immunrendszert stimuláló bíbor kasvirág és a keskenylevelű kasvirág tea kúraszerű fogyasztása. Ezek nemcsak megelőzésre alkalmasak, hanem az influenza első tüneteinek megjelenésekor is fogyaszthatók, hiszen gyorsíthatják a betegség lefolyását, illetve mérsékelik a kellemetlen tüneteket.
Léteznek olyan betegségek, amikor kerülendők a gyógyteák?
A gyógynövények számos gyógyszer felszívódását befolyásolhatják, mert kölcsönhatásba léphetnek velük. Krónikus betegségek esetén – ami rendszeres gyógyszeres kezeléssel jár – a gyógyteák használata előtt mindenképpen javasolt egyeztetni a kezelőorvossal vagy a gyógyszerésszel. A várandós és szoptatós anyukáknak is fontos szakembertől tanácsot kérni a gyógyteák fogyasztását megelőzően, mert számos gyógynövény ellenjavallt lehet ebben az időszakban.
Megfázás esetén gyógyszeres kezelés mellett is lehet fogyasztani?
Ha már gyógyszeres kezelésre van szükség, akkor a gyógyteák nem helyettesíthetik, csak kiegészíthetik a terápiát. A kamilla és a fodormenta forrázata alkalmas inhalálásra, az arcüreg és az orrüreg gyulladásainak csökkentésére. Kiváló köptető, váladékoldó az orvosi ziliz, az édesgyökér főzete, illetve a kerti kakukkfű, mely e mellett erős antibakteriális hatású is. Torokfertőtlenítésre zsályateás öblögetés az ajánlott, míg a lándzsás útifű csökkenti a köhögési ingert, miközben oldja a légutakban letapadt sűrű nyákot. A hársfavirágból és bodzavirágból készült tea nemcsak izzasztó hatású, hanem immunstimuláló is.
Mi az ajánlott mennyiség?
Kulcsfontosságú a gyógyteák esetében a helyes elkészítési mód, amihez ismerni kell, hogy a növény melyik részét lehet használni. Puha, laza szerkezetű részekből (virág, levél) forrázatot lehet készíteni: forrásban lévő vízzel leöntjük a megfelelő mennyiségű gyógynövényt és 10-20 percig állni hagyjuk lefedve, majd leszűrjük. Kemény részekből (kéreg, gyökér) főzetet: az alapanyagot vízzel 5-30 percig főzzük, majd leszűrjük. Hideg vizes kivonást pedig hőérzékeny hatóanyagok esetén alkalmazunk. Például a csipkebogyóban lévő C-vitamin 50-60 Celsius felett károsodna, ezért hideg vízben kell áztatni, amíg barnásra színeződik, ez akár nyolc órát is igénybe vehet.
Az adagolás gyógynövényenként változó, de általában a szárított gyógynövények esetében körülbelül egy evőkanálnyi vagy egy filter a javasolt, melyhez 2-3 dl vizet kell adni, és napi 2-3 csészénél többet nem ajánlott fogyasztani. A gyógyteák elkészítésekor kerülendő a fémeszközök (szűrő, csésze) alkalmazása, illetve az ízesítésük (esetleg méz és citrom a megengedett).
Mik a túladagolás tünetei és veszélyei?
A túladagolás tünetei eltérőek lehetnek növényenként, előfordulhat bőrkiütés, fejfájás, hányinger, émelygés. Sajnos sokan úgy gondolják, hogy ami természetes anyag, az biztos, hogy jótékony hatással bír a szervezetre, de ez nem minden esetben igaz. Bizonyos gyógynövények kivonata akár ártalmas is lehet, illetve a jótékony hatású gyógynövények is okozhatnak problémát, ha nem megfelelően adagoljuk, ezért a fogyasztásuk előtt mindig érdemes szakember tanácsát kérni.
Például a belsőlegesen alkalmazott fekete nadálytő levelének teájáról kiderült, hogy alkaloidjainak májkárosító hatása van, ezért ez a gyógynövény kizárólag külsőleg alkalmazható, mozgásszervi bántalmak esetén.
A tél és sötétség beálltával előfordul a levertség, enerváltság, depresszió. Léteznek nyugtató, kedélyjavító gyógyteák?
Az orbáncfű hozzájárul a jobb hangulathoz és közérzethez, hiszen pozitívan befolyásolja a szerotoninszintet, ezt számos kutatást bizonyította. Hatása négy hét alatt fokozatosan alakul ki, viszont fontos körültekintően alkalmazni, mert fényérzékenységet okoz, illetve számos gyógyszerrel interakcióba lép. Fogamzásgátlót szedő nőknek kifejezetten ellenjavallt.
Nyugtató hatású: a citromfű, a macskagyökér, a komló és a golgotavirág, melyek lefekvés előtt fogyasztva csökkenthetik az alvászavarokat.
Az ünnepek alatt a túlevés következtében sokaknál jelentkeznek hasi panaszok. Milyen gyógyteák ajánlottak erre?
A legjobb emésztést segítő teák: a borsmenta, a gyömbér, az angyalgyökér, a közönséges cickafark és a mezei katáng, míg a puffadás ellen az édesköménytea tud segítséget nyújtani.
Az orvosi ziliz vagy más néven fehérmályva nyálkásító tulajdonsága révén bevonja a nyálkahártyát, így csökkenti a reflux tüneteit.
A másik gyakori panasz a megnövekedett kalóriabevitel miatti plusz kilók megjelenése. Milyen tisztító, fogyasztó gyógyteák léteznek?
A fogyni vágyóknak mindenképpen érdemes tudniuk, hogy a gyógyteákkal csak elősegíthetik a testsúlycsökkenést, de a legfontosabb az életmódváltás (egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás). Olyan gyógynövények egészíthetik ki a diétát, melyek elősegítik a vizelethajtást, mérséklik a puffadást, gyorsítják az anyagcserét és csökkentik az étvágyat.
Úgynevezett "tisztító" kúrák esetén javasoltak a vizelethajtó, anyagcseretermékek ürítését fokozó teák: fekete ribizlilevél, borsmentalevél, csalánlevél, nyírfalevél, gyermekláncfű, aranyvessző, tarackbúza gyökér és fekete áfonyalevél. A zsírégetésben pedig a zöldtea és a maté tea lehet segítség, míg az éhségérzet csökkentésére a fahéj és a görögszénamag tea javasolt. Ezeket lehetőleg ízesítés nélkül, esetleg természetes édesítőszerrel (pl.steviaval) fogyasszuk.