Geomágneses szuperviharok jönnek

Beddington és a NASA szakértői szerint a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása egy globális Katrina pusztításával lenne egyenértékű, amely több ezer milliárd dolláros kárt okozna; a geomágneses szuperviharok ugyanis leállíthatják a telekommunikációs műholdakat, a mobiltelefon- és elektromos hálózatokat.

„A Nap egy hosszú szunnyadásából ébredezik éppen, az elkövetkező években növekedni fog a napfolttevékenység. Időközben minden korábbinál jobban ki vagyunk szolgáltatva a napkitöréseknek” – nyilatkozta Richard Fischer, a NASA Napfizikai Divíziójának vezetője.  A NASA becslései szerint egy igazán nagyméretű napkitörés húszszor nagyobb kárral járhat, mint a 2005-ös Katrina hurrikán, amely mintegy nyolcvan milliárd dolláros kárt okozott, nem beszélve az emberi áldozatokról. A napkitörés által okozott áramkimaradások, a tőzsdék leállása, a GPS rendszer összeomlása csak az Egyesült Államokban több száz milliárd dolláros kárt jelentene.

A 21. században sokkal jobban függünk a csúcstechnológiától, mint korábban, ennek következtében a hétköznapi élet is minden eddiginél nagyobb veszélynek van kitéve a megnövekedő napfolttevékenység következtében. „Tíz évvel ezelőtt volt az előző napciklus maximuma, de a világ akkor még nagyon más volt. Voltak persze mobiltelefonok, de nem támaszkodtunk rájuk oly sok mindenben. Sok dolog, amit ma természetesnek tartunk, sokkal inkább ki van szolgáltatva az űr-időjárásnak, mint a tíz évvel ezelőtti csúcs idején” –magyarázta Jane Lubchenko, az Egyesült Államok Óceán- és Atmoszféraügynökségének igazgatója.

A NASA egyre növekvő arzenállal vizsgálja a Napot annak érdekében, hogy minél pontosabb előrejelzést tudjon adni a lehetséges napviharokról. A Napot szemmel tartó flotta fontos egysége a STEREO-nak (Solar Terrestrial Relations Observatory) nevezett űrszonda-páros, amelyek a Nap ellentétes oldalán tartózkodva a teljes terület mintegy 90 százalékát látják. A flotta másik központi szereppel bíró egysége egy régebbi szonda, amelyet még 1997-ben lőttek fel: az ACE-nek (Advanced Composition Explorer) nevezett szonda a napszél erősségét méri, és körülbelül harminc perccel az előtt figyelmeztet, hogy a töltött részecskék elérnék a Földet – így még van lehetőség Az érzékeny rendszerek leállítására vagy csökkentett üzemmódba helyezésére.

A flotta legújabb tagja az SDO (Solar Dynamics Observatory) nevű szonda, amely közelről vizsgálja a napfolttevékenységben érintett területeket. Ennek segítségével a NASA kutatói (szó szerint is) közelképet kaphatnak arról, mi történik a napkitörés folyamán. Az SDO egység a napkitörés közben megnövekedett UV-sugárzást is méri, annak érdekében, hogy megfigyeljék a Földre tett hatását. Az SDO egységet tavaly februárban helyezte üzembe a NASA, és már áprilisban minden korábbinál jobb felbontású felvételeket és méréseket készített az elmúlt évek legnagyobb napkitöréséről. A felvételen jól látszik, ahogyan a Nap több órán keresztül több milliárd tonnányi plazmát lövell ki magából, szerencsére nem a Föld irányában.

forrás: www.kulturpart.hu